Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

FARBAKY Péter: Pálos Könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?

28 Az időben legközelebbi hasonló példa: Maulbertsch 1760ban festi meg a komáromi jezsuita templom középső hajó boltszakaszának pendentifjeibe a négy egyházatyát. Garas, K. Lm. (ld. 27. j.) 208. Nr. 127. 29 A díszítőmotfvumok erőteljességének és az alakok szervetlen kapcsolata kissé emlékeztet az 1758-65 között Trtina András Ignác által festett lőcsei minorita templom mennyezetfestményeire. (Garas i.m. (ld. 21. j.) 180, 257.) A hasonlóságra Galavics Géza hívta fel a Figyelmemet. Schervitzről és Voglról: Schoen A.: A budai Szent Anna templom. Budapest, 1930, 178-188. 30 Doc. Art. Paul. 233. (No. 774.) 31 Közli: Aggházy M.: Két adat a XVIII. század magyarországi fafaragásához. Archaeologiai Értesítő 48 (1935) 223. 32 Rucsmanról: Aggházy i.m. (ld. 6. j.) 102-103; Gyéressy i.m. (ld. 6. j.) 213.; Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest 1959, I. 264. Mivel még a rend feloszlatásának évében (1786) is a kolostor tagja (Doc. Art. Paul. 265), nyilván a pálos templom gazdag berendezéséből is kivette részét. 1791-ben halt meg Pesten a már feloszlatott kolostorban. (Aggházy i.m. (ld. 6. j.) 103.) 33 Az 1786-os katalógusról és Kreskay verséről: Kózi-Horváth J.: A pesti pálosok könyvtára. Katholikus Szemle 18 (1929) 600-607. 34 Köű-Horváth J: Alexovics Vazul, a legnagyobb pálos szónok. 1724-1796. Győr 1930, 10-15, 52-53. 35 Kuthy S.: A pesti egyetemi templom. Budapest 1960, 33, 36. 36 A feloszlatásról: Kisbán E.: A magyar pálosrend története. II. Budapest, 1940, 38. Az átszállításról: Tóth A.: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773-1790). Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 3 (1966) 101-146. Idézett hely: 139. 37 Fraknói V: Gróf Széchényi Ferencz 1754-1820. Budapest, 1902, 235-248.; Kollányi E: A Széchényi Országos Könyvtár az egykori pálos kolostorban. Magyar Könyvszemle ú.f. 11 (1903) 1-35, 118-187, és Kollányi E: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos Könyvtára I. Budapest, 1905, 53-68, 77, 79-82. 86-88, 93, 106-107. Ez utóbbiak közlik a könyvtár elrendezését. 38 Pietro Rivetti (1774-1827) magyarországi pályafutásának adatai: 1783-1797 között a csákvári Esterházy-kastély kertjét örökíti meg kilenc gouache-ból álló albummal. Bankjegyhamisításért a szamosújvári börtönbe zárták, ahol hat passióképet festett, majd 1817-ben ugyanott a ferences kolostor főoltárképét. (Thieme, U.-Becker, F.: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. XXVIII. Leipzig. 1934, 397. (Zádor A.); Kovács P: Beiträge zur Geschichte des Esterházy Parks von Csákvár im 18. Jahrhundert. Alba Regia (1969) 170-180; és Zádor A: Az angolkert Magyarországon. Építés-Építészettudomány 5 (1973) 3-53. Lehet, hogy Rivettit a szintén milanói Engel József Ferenc hozta Magyarországra. 39 Kollányi i.m. (ld. 37. j.) 7, 9. 40 Vayer L.: Pázmány Péter ikonográfiája. Budapest 1935, 14. és Garas K: Magyarországi festészet a XVII. században. Budapest, 1953, 87. 41 Zsindely i.m. (ld. 20. j.) 266-267, a névsor: 274-275. 42 Winkler P.: A kalocsai érseki kastély és főszékesegyházi könyvtár története. Kalocsa 1932. 34, illetve: Szmrecsányi M.: Eger művészetéről. Budapest 1937, 121. és Voit P (szerk.): Heves megye műemlékei. II. Budapest 1972, 468-469. 43 Ktmcze E: A pannonhalmi Szentbenedekrend könyvtárainak története és jelen állapota. Magyar Könyvszemle 3 (1878) 167-190. Idézett hely: 181. 44 A feliratokat teljes egészében elsőként publikálta: Várhidi K: Az Országos Széchényi Könyvtár legelső otthona. Magyar Könyvszemle 95 (1979) 100-103. 45 Prokoppról ld. Pusztai E in Szabolcsi H.-Galavics G. (szerk.): Művészet Magyarországon 1780-1830. Katalógus, Budapest, 1980, 294-296. A szobor fotóját közli: Kollányi 37. jegyzetben i.m. 11. 46 Az azóta eltűnt tábla fotóját közli: Fraknói V: Gróf Széchenyi Ferenc. Budapest 1902, 291. 47 Miller Jakab Ferdinánd: Narratio ad Históriám Bibliothecae Hungaricae Regnicolaris pertinens. OSZK Kézirattár Quart. Lat. 63/15. Miller Jakab Ferdinánd kéziratainak kolligátuma. No. XXVII. ff. 66-68. (pp. 127-131). Ugyanitt leírja a megfestett tudósok névsorát is. 48 Uo. ff. 64-65 (123-126). 49 Kollányi i.m. (ld. 37. j.) 13. 50 Uo. 12-28. Az ódáról: Fraknói i.m. (ld. 37. j.) 247-248. 51 BerlászJ.: Az Országos Széchényi Könyvtár története 18021867. Budapest 1981, 74-75. 52 BerlászJ.: Magyarország egyházi könyvtárai a XVI-XVIH. században, hu Régi könyvek és kéziratok. Tanulmánygyűjtemény. Budapest 1974, 223. 53 Végül itt szeretném megköszönni Cennerné Wilhelmb Gizella, Dávid Ferenc, Galavics Géza, Jávor Anna és Szilárdfy Zoltán tanácsait, amelyekkel e tanulmány írásakor munkában segítettek. A fényképek Szilágyi Edit felvételei. PAuXDSTERBIBLIOTHEK ODER NATTONAiBIBLIOTHEK? Anfang des Jahres 1989 wurden im einstigen Bibliotheksaal des Pester Paulinerklosters, heute Bibliothek des Zentralen Priesterseminars, während der Restaurierungsarbeiten am Deckengemälde unter dem Werk Pietro Rivettis aus 1803 Teile eines bislang unbekannten barocken Deckenbildes entdeckt. Die fachliche Untersuchung führte zum Entschluß, nicht das stark beschädigte Werk Rivettis in Leimtechnik - dieses hätte sich nur durch Übermalung rekonstruieren lassen -, sondern das qualitätsvolle barocke Sekkobild wiederherzustellen.