Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
FARBAKY Péter: Pálos Könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?
rólag hazai tudósok kiválasztása, az, hogy kit tartottak méltónak arra, hogy az arcképcsarnokba bekerüljön. A harminc portré közül nyolc (Zsámboki János, Oláh Miklós, Werbőczi István, Hell Miksa, Weszprémi István, Bél Mátyás, Pápai Páriz Ferenc és Pázmány Péter) a péceli Ráday-gyűjteményben is szerepelt, Istvánffyt és Werbóczit pedig az egri Líceum könyvtárában is megörökítették. A medailonok felett festett konzolsor húzódott körbe, köztük négyzetes tükrös mezőkkel. Az erre támaszkodó festett főpárkányon attikaszerű felépítmény, amely előreugró törpepillérekből és a köztük lévő alacsonyabb, tükrös mezőkkel díszített váltakozó szakaszokból állt. A tükrös mezőket növényi motívumok díszítették, kivéve a négy oldalfal tengelyében álló, kissé magasabb, trófeadíszes táblákat. A törpepillérek felett alacsony oszloplábazatokon Magyarország országrészeit jelképező, fegyverekkel és zászlókkal közrefogott címerek, illetve az egyes tudományokra vonatkozó négy szimbólum helyezkedett el, közöttük füzérdísz. A címerek alatti feliratok, illetve a szimbólumok sorrendben: Dalmatiae, Ramae, (geográfia), Serviae, Croatiae, Lodomeriae, (irodalom), Bulgáriáé, Transilvaniae, Walachiae, (csillagászat), Moldáviáé, Sclavoniae, Jaz.et.Cumano, (építészet és az alatta lévő törpepilléren): PETRUS (RIVETTI) INVET PIN.1803, Galliciae. A mennyezetfestmény közepén a magyar koronás címert tartotta két lebegő, diadémmal koronázott, piros ruhát és kék köpenyt viselő angyal, az egyikük melletti felirat: „BIBLIOTHECA SZÉCHÉNYIANO REGNICOLARIS." A mennyezetfestmény felső része Magyarország akkori és egykori tartományait ábrázolta címereivel, mint fegyverrel meghódított tartományokat. A Rivetti-festmény felső része egy illuzionisztikus, ideiglenes színházi díszletszerű építményt ábrázol. A Nemzeti Könyvtár másik új képzőművészeti alkotásaként I. Ferenc mellszobrát készíttette el Széchényi. Az antikizáló alabástrom buszt alkotója Jacob Philip Prokopp (1740-1814), bécsi szobrász, aki sokat dolgozott magyar megrendelésre, például Esterházy Miklós, Esterházy Károly egri érsek és Sziíy János szombathelyi püspök számára. Széchényi volt a mecénása a család peresztegi templomában két Prokopp-faszobornak is. 45 I. Ferenc mellszobra, amely a könyvtár keleti falfülkéjében állt, ma már nincs a helyén. Végül Széchényi egy emléktáblát is elhelyezett a könyvtárban, felirata így szól: FRANCISCO.I.CAES.AUG HUNG.REGE. IOSEPHO.ACHID.AUSTR.PROREGE. BIBlJOTHECAJíUNGARICACXJM.NUMOPHYLAaO FAM1EIARCOMITUM.SZÉCHÉ.NYI.DE.SÁRVÁRI.FELSŐVIDÉK PATRIAE.SACRATA A.M.D.C.C.C.II. 46 A Széchényi-féle új dekoráció tehát három elemet tartalmazott: a tudósok arcképeit, a nemzeti jelvényeket és végül érdekes ellenpontként az uralkodó képmását. Mindez az aulikus, felvilágosodott, de már nemzetben gondolkodó, a reformkort iniciáló magyar főúr gondolatvilágának hű tükre. Az állványok eltávolítása után a könyvtár a korabeli közönség és kritika érdeklődésének középpontjába került. Miller számol be arról, hogy a Széchényi által 1500 forinttal jutalmazott Rivetti-festményt a Schedius Lajos, a pesti egyetem esztétikai tanára által vezetett tudóscsoport július 3-án őszinte elismeréssel fogadta. Három nappal később két Habsburg főherceg tekintette meg a könyvtárat. Ezek után helyezték el a könyveket. 47 I. Ferenc szobrát (amelyet Széchényi 1600 forintra értékelt), nem fogadta ilyen osztatlan elismerés. A könyvtáros Miller „Observatio eritica de Statua Francisci II. quae eidem in Bibliotheca Hungarica Regnicolari Pesthini an 1803 posita est." címmel bírálatot írt a műről. A hét láb magas szobrot túl nagynak találja a készer olyan magas fülkében. Helyteleníti, hogy a kőtalapzat nem szabadon áll, hanem a falazattal kötötték össze, így sötétben marad a szobor, s az arcot csak jobb oldalról lehet jól látni. A sértődött Miller a szobor feliratát is kifogásolja, amelyet Szerdahelyi György Alajos apátkanonok, és nem ő szövegezett meg. 48 Széchényi végül meghátrált és új feliratot rendelt Millertől, aki rögtön tizenkettőt küldött neki. 49 A Helytartótanáccsal való huzavona miatt a könyvtár megnyitása késett. Végül a gyűjteményt az oroszországi útjáról 1803 novemberében hazatért József nádor nyitotta meg december 10-én, bár az olvasóterem és az éremtár elhelyezésének kérdését még mindig nem oldották meg. A könyvtár megnyitása alkalmából Révai Miklós költő latin ódát írt Széchényi Ferenchez. 50 A Nemzeti Könyvtár mindössze három évig működött itt, 1806. június 3-án az uralkodó elrendelte áthelyezését az egyetemi templom keleti oldalán álló épületbe. 1807-es kiköltözése óta a II. József által létrehozott Központi Szeminárium könyvtára működik itt. A tereziánus majd jozefin államrendszer másfél évtized alatt számolta fel az ellenreformáció kulturális intézményeit, köztük a legtöbb szerzetesrendet. Ez a kísérlet csak részben érte el célját, ugyanakkor a magyar társadalom felismerte egy nemzeti és korszerűsített szellemiségű intézményrendszer létesítésének szükségességét. 52 A Széchényi-féle Nemzeti Könyvtár-dekoráció azonban továbbélt egészen a közelmúltig, amikoris az egykori sietség, az enyves technika, valamint a magyar építőipar hanyagsága együttes eredményeképpen a Rivetti-mennyezetkép olyannyira megsérült, hogy visszaállítása lehetetlenné vált. A szakemberek ítélete nyomán így csaknem két évszázad múltán a terem újra eredeti állapotában, igazi barokk Gesamtskunstwerkluént, a berendezés és a falkép szerves egységében tárulhat fel a látogató számára.
