Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
GARAS Klára:
a kis Jézussal", „Assisi Szent Ferenc halála", „Nep. Szent János vértanúsága". Az 1784-ben közzétett életrajz és a helyi feljegyzések szerint 1774-ben Bécsben készültek. 16 Hauzinger ezúttal is, mint műveinél oly sokszor, mesteréhez, Tfogerhez igazodik, a gyermek Jézust imádó Szent Antal a festményen pontosan ugyanúgy szerepel, mint Tróger azonos tárgyú, 1743-ban készült oltárképén a ciszterciták zwettli templomában, s a haldokló Szent Ferenc az angyallal ábrázolás is Tróger elgondolásához, a bécsi Albert ina egy Troger-rajzához kapcsolódik. Hauzinger tói különben eddig egyetlen olaj- vagy rajzvázlatot sem sikerült azonosítani. Nem ismerjük azt a dokumentumokban említett vázlatát sem, amelyet a szegedi oltárképekkel egyidőben, 1774-ben készített a székesfehérvári székesegyház tervezett főoltárára. A „Szent István felajánlja a koronát Máriának" jelenetét ábrázoló vázlatot, az ugyancsak bécsi akadémiai és udvari festő Vinzenz Fischer vázlatával együtt az oltár tervezője, Franz Anton Hillebrandt kamarai építész juttatta el Székesfehérvárra, s a megbízást a kivitelezésre a drágább ajánlat szerzője, V. Fischer kapta. 17 A kor festői gyakorlatának megfelelően minden bizonnyal Hauzinger is számos vázlatot készített a munkák előkészítése során, s ezek az olajfestésű vagy rajz modellók aligha semmisülhettek meg maradéktalanul. Inkább azt kell feltételeznünk, hogy jó néhány közülük még lappang, s elképzelhetően más festő, elsősorban Paul Tróger neve alatt szerepel. Ebben az összefüggésben említhetjük az eddig Tróger műveként idézett, de a régi leltárakban - s részben az újabb irodalomban is - Hauzingerrel kapcsolatba hozott bécsi tollrajzot: „A 24 vén imádja az urat" (Abertina). A képformátum, az elrendezés, de az előadásmód is cáfolja azt az elgondolást, amely szerint a rajz Tróger azonos tárgyú seitenstetteni mennyezetképének lenne a vázlata. 18 Néhány egyező motívum mellett szembetűnő a Tróger stílusától eltérő lágyabb, festőibb kidolgozás. A seitenstetteni mennyezetkép hatását tükröző, a trogeri mintaképekhez és típusokhoz igazodó rajz valóban a Tróger legjelesebb bécsi tanítványaként méltatott Hauzinger alkotása lehet. Alighanem vele hozhatjuk kapcsolatba a Szépművészeti Múzeum egy eddig ugyancsak Trogernek tulajdonított rajzát is a zenélő angyalok karának vázlatával. A korábbi elképzelés, miszerint a rajz Tróger győri kórusfreskójának a vázlata, a teljesen eltérő kompozíció miatt nem tartható fenn: szerepel Dávid király s hiányzik Szent Cecília stb., de a fentebbi példához hasonlóan Trogerétől eltérő a lap oldott, festői előadásmódja is, különösen a halvány menynyezetkivágást mutató baloldali részen s a hátoldal vázlatos figurarajzain. 19 A Trogernek tulajdonított hatalmas rajzanyagból s a Trogerhez kapcsolható műhely- és oktatási rajzok tömegéből feltehetően nehéz meghatározni azokat a lapokat, amelyek közelebbről egy-egy Troger-követő, pl. Hauzinger oeuvre-jébe sorolhatók. Különösen a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum gyűjteménykötete, az ún, Troger-KIebeband nyújt számos nyitott problémát. Itt esetleges magyar vonatkozása miatt csupán egyetlen rajzot említünk: a Megváltó jelenése előtt az elkárhozó t ta kért könyörgő Mária a kötet egy lapján pontosan ugyanúgy szerepel, mint a felhőkön lebegő Mária (fordított nézetben) a nagyszombati (Trnava) Szent Imre-szeminárium kápolnájának kupolaképén. A feltételesen Josef Win ter halt érnek és Johann Ignaz Cimbalnak is tulajdonított freskót azonban éppen a Troger-körrel kimutatható szoros stiláris egyezés révén inkább Hauzinger oeuvre-jébe sorolhatjuk, s keletkezését arra az időre tehetjük, amikor a festő Nagyszombatban az egyetem dísztermének mennyezetképén dolgozott. A Trogerre emlékeztető, de megnyúltabb, kecsesebb alakok, lazább felépítés Hauzingernek a bécsi Maria Hilf templomában festett freskóira emlékeztetnek A hetvenes évektől sok más osztrák pályatársához hasonlóan Hauzinger is többnyire inkább táblaképeket, zsánerjeleneteket, portrékat fest. 1779-ben készült a Történelmi Képcsarnokban őrzött kitűnő képmása, Kollár Ádám portréja. 21 Korábban már foglalkoztam a tiroli származású, bécsi akadémiai festő Michelangelo Unterberger magyarországi munkásságával. 22 A közölteket most néhány további adattal egészíthetem ki. A marosvásárhelyi (Tfrgu Mureç) plébániatemplomban azonosított „Krisztus keresztelese" főoltárkép mellett említhetjük a „Szent László a sziklából vizet fakaszt" mellékoltárképet is, melyet az újabban megkapott fénykép alapján ugyancsak Michelangelo Unterberger műveként határozhatunk meg. Rajzvázlata azonos karéjos záródással, egyező kompozícióval Unterberger vázlatrajzai közt szerepel az innsbrucki Ferdinandeum gyűjteményében. 23 A gondosan kivitelezett, feltehetően a szerződős alapjául szolgáló modell, melyet a téma alapján eddig ismeretlen magyarországi megrendeléssel hoztak kapcsolatba és a kép is, bal profilban mutatja a lovon ülő, palástos, koronás magyar szent királyt, amint kardjával a sziklából vizet fakaszt. Sikerült azonosítani, úgy gondolom, azt az oltárképet is, amely az 1983-ban közzétett dokumentum tanúsága szerint egykor a kismartoni Esterházy-kastély (Eisenstadt, Burgenland) kápolnájának egyik mellékoltárát díszítette. A Szépművészeti Múzeumban őrzött, korábban Paul Trogernek tulajdonított „Mária neveltetése"-kép Tróger oeuvre-jéhez csak tágabb értelemben kapcsolódik, s a stflussajátosságok, a típusazonosság alapján sokkal inkább Michelangelo Unterberger életművéhez sorolható. 24 A téma egyezése, a méretek megfelelése, s a sajátos képformátum, mely az 1825-ben az eredeti kismartoni festmények helyébe Erasmus Engerth által festett oltárképeket is jellemzi, egyaránt arra mutat, hogy a 19. században eltávolított Unterberger-képek egyike került hosszabb vándorlás után a Múzeumba. Mint az a közzétett nyugtából kitűnik, Unterberger 1747-49-ben festette Bécsben Esterházy Pál Antal herceg megbízásából a kismartoni kastélykápolna főoltárára a „Szeplőtelen Fogantatását ábrázoló főoltárképet, illetve a „Paduai Szent Antalt a kis Jézussal", valamint a „Szent Annát, Máriát és Joachimot" ábrázoló kisebb oltárképet 150, ill. 50-50 Frt-érL 25 A Kismartonnal kapcsolatba hozható „Mária neveltetése" kép felépítésében és előadásmódjában egyaránt szoros egyezést mutat Michelangelo Unterberger alkotásaival: alakjai, típusai többek közt a bécsi (Niederösterreichisches Landesmuseum) „Mária Szent Li póttar-képre, az oxfordi múzeumban őrzött „12 éves
