Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

BUZÁSI Enikő: III. Ferdinánd mint magyar király (Justus Sustermans ismeretlen műve az egykori Leganés gyűjteményből)

ben. 1623/24-ben pedig, ekkor már egy hosszabb bécsi tartózkodás során, a császári családot is megörökítette. Az akkor még gyermek Ferdinánd főherceget ekkor festi meg első ízben.

49 Ezt követően VIII. Orbán pápa meghívására 1627-ben tett római útjáról tudunk csak.

50 III. Ferdinánd képmása alapján azonban okkal feltételezhetjük, hogy Sustermans 1625 végén ismét Bécsben tartózkodott, s ennélfogva alkalma lehetett arra, hogy személyesen is részt vegyen a koronázáson. Egyedül ekkor láthatta ugyanis (s kellett is látnia) a magyar koronát, melyet utóbb, az ifjú uralkodó portréján kora gyakorlatát meghaladó ambícióval, hitelesen örökített meg. A részletek (a korona és a koronázási öltözet) pontos ismerete mindenesetre amellett szól, hogy Sustermans maga is jelen volt a Sopronban megtartott ceremónián. Kínálkozik tehát alkalomszerű következtetésként a gondolat: egy futólagos „magyarországi működést" legalábbis beiktathatunk az életrajzba. JEGYZETEK 1 ,,K cosi fu superbamente addobbata con tapezzaríe ricchissime, et il pavimento di essa ricoperto tutto di panni rossi, verdi e bianchi, per imitare li colon dell'armi et impresa del Regno dUngheria." Caraffa, C. Vescovo d'Aversa: Relatione dello stato deH'imperio e della Germania f atta dopo il ritorno della sua nuntiatura appresso l'imperatore. 1628. Hrsg. von Müller, J. G. Archiv für Kunde österreichischer Geschiehts-Quellen 23 (1860)281. 2 Ekkor a pozsonyi Szent Márton-templomból a ferencesek templomához (ahol az aranygyapjas vitézek lovaggá ütésének szertartása zajott) vezető utat terítették le a korábbi vörös helyett piros, fehér, zöld szőnyeggel. Kiadatlan forrásokra hivatkozva közli: Benda K. -Fügedi E. : A magyar korona regénye. Budapest 1979, 161. 3 „In ultima veniva il nuovo Re, vestito allUnghera sotto di tela d'argento e sopra di velluto rosso con fodera di bellissimi zibellini, et haveva un berrettino all'Unghera di felpa nera con un gran mazzo d'aironi e con un diamante stimato quaranta mila tallari." Caraffa ijn. (ld. l.j.) 283. 4 Külföldi magántulajdonban. Olaj, vászon, 201 x 126 cm. A képen IB. Ferdinánd ezüstösen fénylő, nyakán magasan záródó, felső részén pedig nagy arany gombokkal díszített térdig érő ruhát visel. Derekát széles vörös kendő fogja át. Mentéje alól előtűnő ruhaujja szintén vörös. Oldalán drágakő berakású aranyozott kard, amely ugyanolyan kivitelű kardtartóról függ alá. Lábán ugyancsak vörös, sárga cipőjére kapcaf ormán ráboruló szűk nadrág. Bokáig érő mentéje barna prémmel szegett vörös bársony, fent két sor, gyönggyel kivarrt, zsinórozott, bojtban végződő, nagy, tojás alakú gombokkal ellátott sújtassál. Fején magas, fekete föveg, ékkőberakású, szögletes tollforgóval, amely laza szálú, szürkés tollbokrétát rögzít. A kép hátterét oldalra fogott, rojtszegélyű, dús redőzésű sötétzöld bársonyfüggöny zárja. Ugyanilyen színű az asztalt borító, sarkain paszománttal átkötött, földig érő drapéria is. 5 Wolfgang Kilian (158l-l662) rézmetszete, körirata: „Sereniss. ac Potentiss. Princeps ac Dominus Dn. Ferdinandus III. Rex Hungáriáé et Bohemiae Archidux Austriae Dux Burgund, Styr. Carint. Carniol. et Wirtemb. Comes Habsp. Tyrol. Gorit. Landgrav Alsat". A Magyar Történelmi Képcsarnokban fellelhető példányai: 10.454. illetve 8902 számokon. Kilian kompozícióját követi Baltazár Moncornet: MTKCs 1996, Michel van Lochom: MTKCs 1998, valamint ismeretlen portrémetszők: MTKCs 1330, MTKCs 1997, MTKCs 1331. Ugyancsak magyar ruhában ábrázolta: Matthäus Merian (ld.Diepenbroick-Grüter, H. D.: Allgemeiner Porträtkatalog. Hildesheim 1967, 6032.) valamint egy ismeretien metsző lovasportréban, hátul csata jelenett el: MTKCs 224/1914. 6 Ismeretlen mestertől. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok ltsz. 3138. Körirata: „Sereniss. Potentiss. Princ ac Dom. D. Matthias Coronatus Rex Hungáriáé Designatus Bohemiae Archidux Austriae Dux Burgundiáé Styriae Carinthiae Carniolae et Wirtemb. Marchio Moraviae Comes Ilabspurg. et Tyrolis". Ugyancsak II. Mátyásról készült első ízben portrémetszet koronázási palástban, felségjelvényekkel, fején a magyar koronával: Lucas Kilian metszete 1610-ből, Országos Széchényi Könyvtár, Apponyi metszettár M. 43. Említi Rózsa Gy.: Magyar történetábrázolás a 17. században. Budapest 1973,30; Diepenbroick-Grüter i. m. 629 3. 7 A Habsburg uralkodói ikonográfiáról átfogóan: Matsche, F.: Die Kunst im Dienst der Staatsidee Kaiser Karls VI. BerlinNew York 1981. A kérdésről újabban: Kovács, E.: Die Apotheose des Hauses Österreich. Repräsentation und politischer Anspruch. In: Welt des Barock. Sankt Florian 1986. Hrsg. von Feuchtmüller, R.-Kovács,E. Kiállítás katalógus 1.

53-86, valamint Polleross, F. B.: Zur Repräsentation der Habsburger in der büdenden Kunst. u.o. 87-104. 8 A prágai Vár gyűjteményében, olaj, vászon 184,5 x 116,5 cm Peltzer, R. A.: Der Hofmaler Hans von Aachen, seine Schule und seine Zeit. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses. 20 (1912) 142, XX. tábla; An der Heiden, R: Die Porträtmalerei des Hans von Aachen. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen 66 (1970) 175,203-204, 141. kép. 9 Prag um 1600. Kunst und Kultur am Hofe Rudolfs II. Essen 1988. Kiállítás katalógus, 106. kat. szám, 16. tábla. Ugyanitt hívja fel a figyelmet arra is, hogy a Peltzernél (142, 168, Nr. 122), valamint An der HcidenwèX (203, A.32) idézett számián (melyet von Aachen özvegye nyújtott be az udvarnál) említett egyik tétel („... ihr maj. conterfect in Böhmischen königl. habit mit der königl. cron, die ganze leng.. .150 Thaler") nem ezzel a képpel, hanem a Kunsthistorisches Museum II. Mátyást cseh koronázási díszben ábrázoló portréjával hozható összefüggésbe (ld. alábbi jegyzet). 10 Wien, Kunsthistorisches Museum, olaj, vászon, 201 x 107 cm,Peltzer i. m. (ld. 8. j.) 143-144,69. kép, An der Heiden i. m. (Id. 8. j.) 204, A.33, 142, 143 kép. 11 Peltzer i. m. (ld. 8. j.) 168,179, Beilage B;An der Heiden i. m. Od. 8. j.)219, C.28, C.32/33.