Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

EISLER János: Forráskritika, stíluskritika. Adatok és megfigyelések az 1490 és 1520 közötti évtizedekből a besztercebányai művészettörténet vázlatához

csak „besztercebányai mester"-rôl beszél a Borbála-oltár kapcsán, ijn. (ld. 3.j.) 120-125. 9 A levéltárról a fentieken kívül lásd: Jurkovich E.: Beszterce­bánya város levéltára. Levéltári Közlemények 4 (1927) 219-230. 10 Besztercebánya, Okresny Archív Banská Bystrica (OABB), Re­gistrum. Fasc. 370, fol. 31. 11 OABB, Registrum. Fasc. 370, fol. 43, fol. 107. 12 OABB, Registrum. Fasc. 370, fol. 46, fol. 54. 13 Stadtregister fasc. 915 n. 26 alatt fol. 46, fol. 54. 14 Registrum Perceptorum et expositorum sub judicatu cir­cumspecü Georgi Stürzer Anno 1490 fol. 49. 15 Registrum Perceptorum... fol. 50; Libellus Collectorum et Distributorum in Judicatu Spectabiiis Dom. Georgy Stürer 1493 fol. 81, fol. 82, fol. 83. 16 Libellus Coll. Fasc. 369/1 fol. 22, fol. 23, Fasc. 370 fol. 38, fol. 57, fol. 69. 17 Libellus Coll. fol. 139. 18 Anno 1500 Fasc. 374/n. 1. fol. 7 verso. 19 Libellus Coll. fol. 117. 20 Libellus Coll. fol. 157. 21 Libellus Coll. fol. 105, fol. 113. 22 Registrum nr. 7 fol. 39 verso, fol. 40. 23 Protocollum Judic. 1507-1543 fol. 69, fol. 73. Máshol M. 28 jelzés 276,277. 24 M.28 264 új lapszámozással, a régi számozás szerint 148. 25 Libellus Collectorum et Distributorum in Judicatu Stürer 1506: 1493: fol. 13, fol. 67, 1505: fol. 84, 1506: fasc. 290 fol. 68. 26 fasc. 374 nr. 1 fol. 22 verso. 27 fasc. 290 nr. 108 fol. 25, fol. 26. Exposita an dy kirchen. 28 fasc. 370 fol. 80, fol. 81. 29 fasc. 369 nr. 1 fol. 16, fol. 53, fasc. 170 fol. 55, fasc. 370 fol. 77, fasc. 290 fol. 56, fasc. 290 b.4. fol. 3. 30 fasc. 374 nr. 1. fol. 2 verso, fasc. 290 fol. 34 vonatkozik 1 506-ra, ahol érdekes bejegyzés is olvasható: „Meister Hans Tischler das er dy puxum hath eingefasst fl. 1 75 fillér". A szó latin használatából csak puszpángfából készült tárgyra gon­dolhatunk - de a fizetség nagyságából csakis valamilyen ki­sebb méretűre. Az is elgondolkoztató, hogy a korban szokásos színezést itt valami más helyettesíti, a tischler ugyanis mestersége szerint nem foglalkozott ezidóben színes befogással, befestessel. 31 fasc. 374 nr. L fol. 10. 32 Protoc Judic. cum Regesto csomagban, Anno 1507-1543 fol. 1 Anno 1514; fol. 263 M28 vonatkozik az 1518-as ház­vételre, fasc. 370 fol. 77: 1505-ös év, fasc. 290 nr. 108 fol. 36; 1506-os év. 33 Stadtregister oder Rainung der 1482-1490, 1493 Jahres, fol. 45, 49 az 1490-es évből, továbbá fol. Ill, 112, 124, 127, 129,130. 34 fasc. 374 nr.l fol. 2 verso, fol. 30, 56, 66, 67. 35 Stadtraittung fasc. 170 fol. 16-20. 36 uo. fol. 70-75. 37 fasc. 370 fol. 51. 38 fasc. 370 fol. 53. 39 fasc. 374 nr.3 fol. 10. 40 fasc. 374 nr.4 fol. 2 verso. 41 fasc. 290/ 108 8-6 fol. 4. 42 LV-28 fol. 256. 43 Stadtraittung 1520, fol. 36. 44 Testamentum D. Michaelis Kunigsperger Anno Domini 1505 (az 1503-as átírása, az özvegy Benigna és fia, György jelen­létében). Régi számozás fent fol. 123, lent 239; utóbbinál 242-ig tart a szöveg. 45 Testamentum Insert Anno Dni 1505, fol. 123/239. 46 V.o.: Jurkovich E. ijn. (ld. 9. j.) 2 loc. cit. Alamizsnás Szent János ábrázolások előfordulásáról, gyakoriságáról, tisztele­téről a tárgyalt évtizedekben: Végh /..* Alamizsnás Szent Já­nos a budai várban. Építés-, Építészettudomány 10 (1980: 1-4) 456-467, különösen 465. 47 Testamentum fol. 125/241 48 Testamentum fol. 123/239 49 Testamentum fol. 123/239 50 Aradi N.-Fcucmé Tóth R.-Galavics G.-Marosi E.-Németh E: A művészet története Magyarországon. Budapest 1983, 133, 134. 51 Fehr, G.: Benedikt Ried ein deutscher Baumeister. München 1961. A Menzel által (1937) javasolt 1516 körüli boltozási dátumot fogadja elKahoun, K.: Neskorogotická Architektú­ra na Slovensku a Stavitelia Vychodného Okruhu. Bratislava 1973, 27, 28, majd 61: a 61. lábjegyzet. 52 Feuchtmüller, R.: Kunst in Österreich vom frühen Mittelalter bis zum Gegenwart. I.Wien 1972,160, Abb. 163. 53 Tietze, H.: Stephansdom in Wien, österreiche Kunsttopo­graphie. XXDJ.Wien 1931,197,299, Abb. 150, 151. Feucht­müller, R. i.m. (Id. 52. j.) 169, 170. Oettinger, K.: Anton Pilgram und die Büdhauer in St. Stephan. Wien 1951. Idem: Zur Datierung der Kanzel Anton Pilgrams in St. Stephan. In: Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstfor­schung 4 (1952). 54 Fehr, G. ijn. (ld. 51. j.) 118. 55 Radocsay D.: Faszobrok, i.m. (ld. 3. j.) 122. Homolka, J. i.m. (Id. 3.j.) 88: Melket és a Wiener Neustadt-i Luchsberger mű­helyt említi analógiának. 56 Súpis Pamiatok (ld. 1. j.). 57 Homolka, J. i.m. (ld. 3. j.) 82, 83, 397: az Olajfák hegye kő­relief mesteréhez közelíti, datálása 1500 körül. Kahoun, K ijn. (ld. 51.j.) 27: nem említ datálást. A konzolok közül a Szent Jeromost ábrázoló stílusában nagyon közel áll a lőcsei Szent Jakab templom Szent Miklós oltárának Alamizsnás Já­nosához, ld. Schürer-Wiese: Deutsche Kunst in der Zips. Brünn-Wien-Leipzig 1938, 195,Abb.248.249.Ekôrelie­fek rokonok a kabsdorfi oltár mesterének oltárszobraival. Da tálas: 15. század vége ( !). Radocsay D.: Faszobrok, Lm. (ld. 3.j.) 1507-re teszi a lőcsei Miklós-oltár készítését - vélemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom