Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)

Haulisch Lenke: Festészetünk történetének szentendrei vonatkozásai a XIX. században

JEGYZETEK 1 Szana Tamás: Jankó János élete és munkái. Budapest, 1899. A magyar műtörténeti mouográphiák III. kötete. Tőle veszi át Lyka Károly: A rajztoll humoristája. Új Idők, 1933. november 5. Takács Mária: Jankó János. Doktori értekezés. Bp-i Pázmány Péter Tud. Egy. Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézete, 1936. és M. Kiss Pál: Jankó János. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 29—30. Gyula, 1961. — E kifejezetten Jankó János életművét tárgyaló irodalom mellett említi Jankó szentendrei vonatkozásait a szentendrei festészettel általában foglalkozó eddigi irodalom: Dr. Turchányi Erzsébet: A szentendrei művésztelep 10 éve. Kiadta a Szentendrei Festők Társasága, 1939. — Soproni Sándor—Dobos Lajos— Szombathy Viktor: Szentendre. Panoráma sorozat. — Haulisch Lenke: A szentendrei festészet fogalmának tisztázásához. Művészettörténeti Értesítő, 1965/3. Dr. Turchányi Erzsébet és Soproni Sándor munkája közlését Jankó Jánosra vonatkozóan szájhagyományra támaszkodóan teszi, Haulisch Lenke id. mű Szana Tamás monográfiájának adatait veszi át, mint kortársnak feltehetően hiteles közlését. 2 Vö. Szana Tamás id. mű. A kortárs Szana adatait elfogadhatjuk, mert Jankó tartózkodási helyének más időpontjait is konkretizálja, Szana szerint 1872—73 között lakott Jankó Szentendrén. Ezt az adatot veszi át Haulisch Lenke id. mű. Dr. Turchányi Erzsébet id. mű szerint Jankó a 19. század első felében lakott Szentendrén, a jelenlegi régi művésztelep házaiban. Ez a megállapítás teljes egészében téves. Soproni id. mű szerint Jankó 40 éves korában költözött Szentendrére, ahonnan élete végéig tudósította a budapesti hírlapokat. Ez a megállapítás is téves. 3 V. ö. Szana Tamás id. mű. ' Soproni Sándor id. mű. — Horler Miklós: Szentendre, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1960. 5 Vö. Szana Tamás id. mű. 6 Vö. Soproni Sándor id. mű. — Horler Miklós id. mű. 7 Vö. Szana Tamás id. mű. 3 Vö. Szana Tamás id. mű.—Lyka Károly id. mű. 9 Vö. Szana Tamás id. mű. —Takács Mária id. mű. — N. Kiss Pál id. mű. 19 Monográfusai festményeit főleg az Alfölddel, a Tiszatájjal, Tótkomlós vidékével hozzák kapcsolatba. 11 Soproni Sándor id. mű ugyan idevonatkozó munkának tulajdonítja egész 40 éves kora utáni munkásságát és a napjaink 10 forintosán látható A népdal szülelése variációját közli is reprodukcióban, mintha az a Pap-szigetet ábrázolná, a háttérben Szigetmonostorral. Ez azonban merő feltételezés. Monográfusai közül egy sem említi, hogy Szentendrén festett volna, viszont A népdal születésének változataival kapcsolatban kifejezetten azt mondják, hogy a Tisza partján született emlékekből táplálkoznak. A bankjegyen reprodukált kép helye ismeretlen. Horváth Ede, a bankjegy tervezője, aki felvilágosítást tudna nyújtani a kép hollétéről, meghalt. A Jankó családban levő hagyomány is azt tartja, hogy ez a kép, mint A népdal születésének más változatai is, a Tisza partját ábrázolják. (Az utóbbi Jankó Dénes vegyészmérnök közlése.) A jelenleg egyedül autentikus szentendrei vonatkozású Jankó képet tehát ebben az esetben először publikáltuk. 12 Képes Világ melléklete, 1869. okt. 24., színes kőrajz. Jelezve j. 1. Jankó 869. A szentendrei F'erenczy Károly Múzeum tulajdonában található egy ilyen nyomat. 13 A Magyar Nemzeti Galéria 1960-as szerzeménye Bártfai Bertalannétól. Tót paraszt szekérrel címen leltározva. 260x 200 mm, jelezve b. 1. Jankó. Évszám nélkül. Valószínűleg a kőrajz előtt készült. A Képes Világ melléklete alapján így megközelíthetőleg dalálható 1869-re vagy az előtte levő évekre, éppen úgy, mint párdarabja, az ugyanattól a tulajdonostól származó, Juhász a csárda előtt címen beleltározott hasonló méretű akvarell, melynek kőrajzváltozata A számadó-juhász cím alatt jelent meg ugyancsak a Képes Világ 1869. júl. 16. számának színes mellékleteként. A közlés helye és időpontja és az akvarell eredetiek közös tulajdonosnál való szereplése, azonos mérete és stílusa is mutatja, hogy párdarabokról van szó. A Szent-Endrei fahordó közvetlen élményével szemben a másik darab Petőfi költeményeiből ihletett képkombináeióra mutat. 11 Vö. Pogány Ö. Gábor: A haladó és reakciós erők harcának tükrözése a XIX. századi magyar festészetben. Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve 1951. Budapest 1952. — Takács Mária id. mű. 15 Vö. Szana Tamás id. mű. 16 M. Kiss Pál id. mű. 17 Ennek a néprajzi érdeklődésnek különösen kedvezett Szentendre, ahol „magyar, német, tót és szerb szó egyaránt hallható" — ahogyan az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című 1893-ban kiadott munka III. kötetében olvasható. 18 Egyik jellemző példája ennek Boromissza Tibor etnográfiai érdeklődése. Egyik szentendrei munkáján például éppen egy, az ősi szlovák Szentendre környéki lakosságtól származó népszokást illusztrál az Újság 1925. dec. 20-i Pilisszentlászlón még ma is éjszakai tűzgyújtással és ostorpattogtatással ünnepli a nép a Karácsonyt c. cikk mellett, mely cikk azt tárgyalja, hogyan húzódott le Pilisszentlászlóról bizonyos ősi szlovák népszokás Szentendrére, és hogyan folyik ez a népszokás össze a régi magyarok szokásaival is. Az 1930-as években áttételesen és inkább a szerb kapcsolatokra vonatkozóan találkozunk másképpen bizonyos néprajzi érdeklődéssel pl. Vajdánál. 19 Vö. Soproni Sándor id. mű. 20 Vö. Szana Tamás id. mű. 21 Már Szana említi, hogy bár politikai rajzait Jankó sokszor „diktandóra" rajzolta különféle pártállású lapoknak, ha nem rajzolt, „benne is megnyilatkozott a pártember, mert hiszen csoda számban menne az, ha valaki a mi szép Magyarországunkban nem űzne politikát. És beszélt lelkesen az ellenzék aspirációiról, a szabad és független Magvarországról." Ágai Adolf írta, hogy „kemény balpárti volt." Csicseri Bors: Borsszem Jankó, 1887. április 10. Vö. M. Kiss Pál id. mű. Politikai magatartására utal Pogány Ö. Gábor id. mű is. 22 Szana Tamás id. mű. Anélkül, hogy az 1873-as Pestre való visszaköltözés után említené Szentendrét a halála előtti évről: „A második igló—füredi út és a szent-endrei tartózkodás után még inkább össze kellett szorítani munkásságát, mert ereje napról-napra hanyatlott s csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudott dolgozni," 23 Vö. Gentium István: Ferenczy Károly. Budapest 1963. Gentium Istvánnak ez a munkája elég részletesen tárgyalja Ferenczy szentendrei korszakát, a Ferenczy irodalomban a legszélesebb képet nyújtja róla, 19 szentendrei képét sorolja fel a Műtárgykatalógusban, és még egyet, ami feltehetően Szentendrén keletkezett, a Valér ágyban címűt. 21 Ma emléktábla jelzi lakhelyét az Alkotmány u. I. sz. alatti házon. 25 Vö. Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. A Nyugat kiadása é. n. (1934). Genthon István id. mű. — Petrovics Elek: Ferenczy. Budapest 1943. 20 Vö. Ferenczy Valér id. mű. — Petrovics Elek id. mű. — Genthon István id. mű. 27 A felsorolt képeket Genthon István id. mű alapján állítottuk össze, adataik ott megtalálhatóak. 28 Szentendrei képeinek korábbi kiállításokon való szereplésével kapcsolatban lásd Petrovics Elek id. mű. 29 Vö. Ferenczy Valér id. mű. 30 Vö. Ferenczy Valér id. mű. 31 Vö. Petrovics Elek id. mű. 12 Ennek a hatásnak, mely szellemi és formai vonatkozásban is érezhető, bővebb elemzésére itt nem térhetünk ki. 33 Közölve Ferenczy Valér id. mű. " Fialka Olga születési adatai irodalomban eddig nem szerepeltek. Megállapítására szolgált egy 1885. okt. 3-án Prágában készült másolat, mely szerint születési helye „Theresienstadt in Böhmen" 1848. április 23. Özv. Ferenczy Béniné tulajdona. 33 Vö. Ferenczy Valér id. mű. 30 Vö. Ferenczy Valér id. mű. 37 Vö. Ferenczy Valér id. mű. 38 Özv. Ferenczy Iléniné közlése szerint Fialka Olgának falképei voltak Bécsben, a II. világháború alatt lebombázott Heinrichshofban. Ez a meghosszabbított Opern-Gasse két oldalán levő épületcsoport. A festmények allegorikus jeleneteket ábrázoltak. 39 A vázlatkönyvek özv. Ferenczy Béniné tulajdonában vannak. 19 Az említett rajzok közül 4 darabot találunk a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán. Özv. Ferenczy Béniné ajándéka. " Ferenczy Károly ikergyermekei, Noémi és Béni 1890. június 18-án születtek Szentendrén. <2 Vö. Ferenczy Valér id. mű: „H"gy apám, legalábbis a későbbi időkben nem sokra tartotta anyáin munkáit, az egyrészt egyéniségéből folyik, amelynek mi sem felelhetett megkevésbbé mint ez a novellisztikus festészet ; másrészt még fokozottan érthető annyiban, hogy az ő ideje épp a legerősebb ellenhatás korszaka volt mindazzal szemben, ami anyám iskolájára jellemző, hogy a hatás és ellenhatás törvényéből fogva természetszerűen a kor nagyon is hajlandó volt szakítani mindennel, ami az előző időszak művészi fegyverzetéhez tartozott, hogy a »nous avons changé tout cela« jelmondat alapján egy erőteljes mozdulattal elsöpörtek, sutra vetettek jóformán mindent, amit az előző egy-két évtized művészei műveltek." — Ferenczy Valér objektív polgári szemlélete a jelenséget jól rögzíti, társadalmi hátterével azonban nem törődik, mint ahogyan Ferenczy Károly is elhatárolta magát mindenféle szociális problémától. A társadalmi háttér, mint Ferenczy művészetével kapcsolatban már említettük, az volt, hogy a romantikának a kiegyezés előtti hazánkban haladó vívmányait az uralkodó osztály kisajátította és saját céljaira használta fel. Ezzel szemben Ferenczy objektivitásra törekvő szcmléiet-oppozíciót jelentett és a továbbhaladást szolgálta. A nálánál 14 évvel idősebb Fialka Olga művészetének