Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)

Telepy Katalin: Miháltz Pál művei a Magyar Nemzeti Galériában

nagyon sok művében jelen van, így a Magyar Nemzeti Galéria-beli művei közül Templomfal és házak (150. kép) című alkotásán is.

4,1 A képmezőt teljesen betöltő vertikális tömegű barokk templomfal, a szép ablak érzelmi jelentőségű, és fokozza ezt a fal mellett lépegető, távolodó fekete női figura. Itt is szembetűnő a falak mozgalmas foltokból alakított szépsége. Egyre inkább szívesen használja a tojásolajtempera technikát. 1969-ben betegsége visszavetette a munkában. Annál nagyobb lendülettel dolgozik azóta. 1969 márciusában 70-ik születésnapja alkalmából az Ernst Múzeumban reprezentatív válogatásban volt látható addigi életműve. Németh Lajos a katalógus előszavában kiemeli a késői képeket, „nem a szintetizálás klasszicizáló nyugalma, hanem a fegyelmezettségében is felizzó drámaibb hang jellemzi őket."

46 Az állam elismerő tiszteletadását fejezte ki azzal, hogy előbbi kitüntetései mellé a Munka Érdemrend aranyfokozatát adományozta a művésznek. Az utolsó két év eredményeit összegezve örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mester felfelé íveléssel alkot. A budai otthon és a szentendrei festői örömök kötik le figyelmét. Hűséges vonzalommal követi ma is tematikájában a városrészletek érzékletes hangulatát, egyszerű tárgyak megszokott farmáját, száradt napraforgók, virágok fanyar illatát árasztó fakult színeit. Festői adottságai, lelki struktúrája alkalmassá teszik őt a szentendrei művészet körében való munkálkodásra, ahol a legjelentősebb művészek egyike. A pályakezdés idejétől kezdve természetszerűleg több etap adódott, míg eljutott végső, kiértékelt alkotásmódjáig. Biztos egyensúlyba hozta festészetében azokat az elemeket, melyek egymást fokozva most erősségét alkotják. Dinamikus, mozgalmas vonalrendszer, nagyszerű egyensúlyos gyakran az újraszerkesztett, megkonstruált valóság visszaadása lírai, költői telítettséggel történik. Ezek művészetének fő jellemvonásai, egyéniek, jellemzőek s a magyar művészetnek a nemzetközi eredményekbe való belekapcsolódását is bizonyítják. Telepy Katalin JEGYZETEK 1 A Magyar Képzőművészeti Főiskola Évkönyvei 1918—1922 között. 2 A rajz a művész tulajdonában van. 3 Itt Miháltz pap nem a művész édesapja, hanem nagyapja, aki elaggottan sokszor sétált a kertben. „És este lett. A pavilon homálya Ügy várt rám, mint baglyát az odu. Szegény ágyam Annát hiába várta Lakótársam maradt tovább a szú, S rémteremtő kis gyertyám izgága lángja. A vén Miháltz pap árnya járt a kertben, Rothadt fejfák közt, lebbent síri fénv; A küszöbön a szú rágcsált szüntelen, Mintha párját űzte volna szegény — Ilyen szú volt akkor talán a lelkem." A művész közlése. 3

/a Művészeti Lexikon II. 621. old. — Kiss Klára fiatalkori arcképe, melyet Kiss Bálint festett, ma is a család birtokában van. 4 A művek az Ernst Katalógus 1924. Képzőművészeti Főiskola ifjúsági kiállításán szerepeltek. 7. old. A föld fiai reprodukcióban megjelent a KUT 1926. dec. 31 -i katalógusában. Az Öregasszony az UME katalógusában 1926-ban szerepelt. 5 0. v., 80x90 cm. J. j. f.: Miháltz Pál 1924. 6 Hock János. Művészi reform. Bp. 1898. 7 A főiskolai reform az 1922—23 tanévben valósul meg, a vezetés Csók I., Réti I., Vaszary J. és Rudnay Gy. kezébe kerül. A Rektori Tanács tagjai: Audreeti Károly, Baráuszky E. László, Glatz Oszkár, Horn Antal, Lyka Károly, Meyer Antal, Olgyai Viktor, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István és Vaszary János egyúttal rendes tanárok is. Orsz. Magy. Kir. Képzőm. Főiskola évkönyve 1925/26 tanévre. 13. old. * 1968. VII. 29-én elhangzott Televízió adásban. Zsigmondi Boris forgatókönyve, 8. old. O. Ip., 50 x 34 cm. Ltsz. F K 1307 T. .1. j. f. : Miháltz P. 1926. Vétel a KUT III. kiállításán. 0 O. v., 100 x 80 cm. J. b. 1. : Miháltz Pál 1926. A művész tulajdona. Kiállítva 1928-ban a Munkácsy Céh tárlatán. 1 Reprodukcióban megjelent az UME első budapesti kiállítási katalógusában 1928-ban. Az UME béesi kiállításán is szerepelt 1928-ban és 1929-ben Nürnbergben a „Neuzeitliche ungarische Ausstellung" tárlatán. 2 Miháltz Pál közlése. DOK Központ irattára. 3 Képz. Főiskola kiállítása (Ernst Múzeum katalógusa) 1924. 7, 11, 12. oldal, 9 db olajfestmény: 124. sz. Krisztusfej (olaj), 125. Én (olaj), 126. Golgota (olaj), 130. Zene (olaj), 131. Elhagyatva (olaj), 132. B. J. zeneszerző (olaj), 135. Gyermekfej (olaj), 136. Öregember (olaj), 153. Ülő leány (olaj) és Vihar (hidegtű), Alföldi táj (kréta), Facsoport, Önarckép, Boglyák (akvarellek) művei szerepelnek. Két ízben elnyeri a Szinyei Társaság dicsérctét és kitüntetését. 1922-ben és 1923-ban kisebb ösztöndíjat kap. 14 Képzőművészet 1928. 10. sz. 132. old. Ir

' 1925-ben a Szinyei Társaság által díjazott művészek kiállításán (DOK Központ adattára). 10 Kalitka; o. v., 70x70 cm. J. b. 1.: Miháltz Pál 1931. A művész tulajdona. Kiállítva 1932. V. 18. old. Ernst jubileumi kiáll. Képzőműv. Társulat tavaszi kiállítás 1932. és Magyar Képírók kiállítása 1933. Nyulak: kiállítva 1932. Képz. Társ. kiállítása (itt reprodukálva is a katalógusban) és Magy. Képírók kiállítása 1933. 17 A festők szentendrei társasága, 1928-ban alakult, elnök Iványi Grünwald Béla volt s a tagok között találjuk Arnos Imrét, Vajda Lajost, Korniss Dezsőt, Bálint Endrét, Ilosvai Varga Istvánt, Deli Antalt, Bene Gézát, Gadányi Jenőt, Kántor Andort és feleségét Gálfy Lolát (DOK Központ adattára). '" 1932. Az összes művészcsoport tagjainak válogatott műveiből rendezett kiállítás. Műcsarnok, febr. 1933. Fiatal művészek kiállítása, Nemzeti Szalon. 1934. UME reprezentatív kiállítása „Szépművészeti kiállítások", Nemzeti Szalon. Magyar Képírók kiállítása, Nemzeti Szalon. 1936. Szentendrei Művésztelep jubileumi kiállítása. 1937. Nemzeti Szalon, UME, Tavaszi kiállítás, Műcsarnok. „Magyar művészetért" kiállítás. 1938. Nemzeti Szalon, Téli tárlat. 1940. Műcsarnok, „Magyar művészetért" kiállítás, Nemzeti Szalon, UME. 1941. Nemzeti Szalon, KUT. 1942. Nemzeti Szalon, UME, Műcsarnok, „Magyar művészetért". 1944. Ernst Múzeum kollektív kiállítása. 18 Temp., falemez, 70 x 80 cm. J. j. f.: Miháltz Pál 943. Kiállítva: 1959. X. 16. Ltsz.: 9065 T. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ajándékozta a Magyar Nemzeti Galéria jogelődjének, a Szépművészeti Múzeumnak. 2,1 Barzó E., Benedek J., Fónyi G., Ilosvai Varga L, Kerényi J., Jálics E. és Borbereki Kovács állítottak ki vele. Miháltz 17 képpel szerepelt. 21 0. k., 70x75 cm. Ltsz.: 61.137 T. J. j. f.: Miháltz 945. Kiállítva: Sárospatak 1962; Ernst Múzeum, Miháltz Pál gyűjteményes kiállítása 1969. III. 22 Temp, karton, 69x49,5 cm. J. j. 1.: Miháltz Pál 946. Ltsz.: FK 8212. Vétel a művésztől. Kiállítva: 1959. X. 16. 23 P. vízfestmény, kréta. 26,4x 33,7 cm. J. j. I.: Miháltz Pál. 946. Ltsz.: 1946—3938. 24 P. akvarell, kréta, 32x43 cm. J. j. 1.: Miháltz Pál 946. Ltsz.: 10.188. MNG Graf. O. 25 J. j. 1.: Miháltz Pál 946. Ltsz.: 1946—3929 26 Tojás, olajtempera, vászon, 70 x 80 cm. J. j. f.: Miháltz Pál 946. 27 Televízió adás. Arcképek—találkozások. Miháltz Pál festőművész. Zsigmondi Boris forgatókönyve, 4. old. 28 Kazánkovács brigád. 0. v. 120x90 cm. Ltsz.: FK 10.297. J. 1.: Miháltz 951.