Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)
Haulisch Lenke: El Lissitzky fotómontázsának hatása a magyar művészetben
JEGYZETEK Vö.: Schuldt: El Lissitzkys photographische Arbeiten (aus Katalog „El Lissitzky" Ausstellung Eindhoven (Basel) Hannover 1966). Közli: Sophie Lissitzky —Küppers: El Lissitzky Maler Architekt Typograf Fotograf. Dresden 1967. Ellentétben pl. Werner Haftmanu: Encyclopedia dclla pittura niodema (II Saggiatore 1960) c. munkájában megjelent adatával, mintha Lissitzky politikai menekült lett volna. — Vö.: Antonello Trombadori előszava: Nikolaj Chardgiev: Sulla récente mostra dell'avantgardia russa. Paragone, 1965. máj. (Hardzsiev szovjet kutatónak, az orosz avantgárdé legavatottabb ismerőjének megjelenendő cikkére Mihail Alpatov hívta fel a ügyeimet 1964 őszén Moszkvában. A cikk egy Olaszországban megrendezett orosz avantgárdé kiállítás és adatokat tartalmazó katalógus kapcsán rámutat arra, milyen tévedések és ferdítések lepik el az egyetemes művészettörténeti irodalmat az orosz festészetet illetően.) — Vö. még: Sophie Lissitzky— ^Küppers i. m. Vö.: Schuldt i. m. Vö. : Sophie Lissitzky— Küppers i. m. Vö.: Camilla Gray: The great experiment: Russian art 1863—1922. New-York 1962. Vö. : Sophie Lissitzky — Küppers i. m. Vö.: Camilla Gray: i. m.; Sophie Lissitzky — Küppers i. m. Az új elismerésének tervei=lTpoeKTt>l yTBepHíAeHHH HOBOro. Vö. : Sophie Lissitzky — Küppers i. m. Vö.: Schuld i. m. — L. Moholy-Nagy: Malerei Photographie Film 1925. 2. kiad. 1927. — 50 Jahre Bauhaus Ausstellung katalógusai Stuttgart. 1968. — Haulisch Lenke: Kassák Lajos. Fotóművészet 1967/2 —• Haulisch Lenke: Kassák és a fotó. Fotóművészet 1967/3. Vö.: Mario de Micheli: Az avantgardizmus. Bp. 1965. Vö. : Schuldt i. m. — Patrick Waldberg: Der Sürrealizmus. Verlag Du Mont Schauberg, Köln 1965. Vö. : Mario Micheli i. m. Hivatkozik Aragonra, aki a La peinture au défi (Paris, Galerie Pierre 1930) c. írásában Max Ernstnek tulajdonítja a fotómontázs feltalálását. A jelenséget a magyar irodalomban is észlelik: Genthon István 1925-ben a Magyar írás 6. sz.-ban Merz és fotóplasztika c. cikkében utal arra, hogy nem tudni, kié a feltalálás elsőbbsége. Tehát ez akkor már vita tárgya volt. Az a szakirodalom, amely a két világháború közötti folyamatban történetileg differenciál, fel is hívja erre a figyelmet, csak azok nem veszik észre, akik stílusokat, nem pedig történelmet vizsgálnak. Vö. : Antonello Trombadori idézett művében felhívja a figyelmet arra, hogy a realizmus felé való átalakulás a Szovjetunióban egybeesik a legkiemelkedőbb művészek kívánságával, ez nem zárja ki azt, hogy később egy új akadémizmus nyomta el a kezdeményezőknek az új XX. századi eredményekből szintetizált eleven hangját. Werner Haftmann: Malerei im 20 Jahrhundert (München 1955) c. könyvének a két világháború közötti művészetet tárgyaló részében a német, olasz, francia művészet esetében hasonló törekvést mutat ki mint jellemzőt, melyből két irányba vezet út: az új szintézis eredményei és a totális államok hivatalos stílusa felé. Az Oroszországból emigrált művészek közül nem egy még korábban viszszatér a figurához, mint az otthon maradottak, akiknél megmaradt az absztrakcionizmus természetes kifutása. Vö. : Michel Seuphor: Knaurs Lexikon abstrakter Malerei. Német kiadás: München, 1957. Iwan Puni=Jean Pougny (1894—1957) címszó. — Donation Pougny. Kiállítás az Orangerieben. Paris 1966. Katalógus Bemard Dórival és Michel Hoog előszavával. Még olyan művésznél is megfigyelhetjük a 20-as évek folyamán az átjátszást a figuratív megoldásba, illetve visszatérési szándék jeleit, mint Antoine Pevsner-nél, aki már 1922-ben eljött a Szovjetunióból, és a konstruktív jellegű absztrakció egyik képviselőjévé vált. Ugyanakkor 1925-ben naturális tennészetstudiumokat készített pl. Marcel Duchamp arcképéhez, melyet reliefben megformált 1926-ban. Repr.: Bemard Dórival: Le dessin dans l'œuvre d'Antoine Pevsner. Collection Prisme. Paris 1965. A magyar polgári irodalom is kárörömmel szemléli a Szovjetunió hivatalos művészetének vélt szuprematizmus főalakjának, Malevicsnek 1925-ös idegkimerültségét, s ezt eszébe sem jut állami beavatkozással magyarázni, hanem úgy találja, hogy Malevicset abszurd filozófiája juttatta idáig. Vö.: Genthon István: Malevits. Magyar írás, 1925. 2. sz. Kállai Ernő, aki ekkor a dessaui Bauhaus c. folyóirat szerkesztője, „Stílus?" (Munka, 1928. szept.) c. cikkében már tiltakozik a modernizmus olcsó fogalma ellen, az ellen az elképzelés ellen, amelyik azt hiszi, hogy a vízszintes és függőleges formákkal, kockákkal stb. megoldották a modernizmus kérdését. „Azelőtt az összes családi képeslapokban az volt a jelszó, hogy »ekesitsd az otthonodat«, most az a nóta járja a magazinokban : »organizald otthonodat«" — írja uo. Vö. még: Mihail Lil'sitz: Marx és az esztétika (Bp. 1966) c. könyvének előszavában beszél arról, hogyan válik töltés nélkülivé, unalmas iparrá a 20-as évek folyamán a konstruktivizmus. Nicolaus Pevsner: Europäische Architektur von den Anfängen bis zur Gegenwart (München 1957) c. könyvében az építészetben is átalakulást észlel 1930 táján: szabadulás a kockaalaktól, törekvés szabadabb plaszticitásra, a külső és belső tér egymásba áramlására. Tehát az építészetben is az eredmények szintetizálása zajlik. Vö. : Werner Haftmann i. m. 17 Vö. : Schuld i. m. 18 Vö. : Sophie Lissitzky — Küppers i. m. 19 Vö.: Sophie Lissitzky — Küppers i. m; Antonello Trombadori i. m. 20 Vö. : Sophie Lissitzky — Küppers i. m. 21 Vö.: A technikára nézve Schuld i. m. 22 Gusz szovjet szerkesztő „realista konstruktivizmusnak" nevezi Lissitzky fotóinak világát, melyben a konstruktivista princípiumokat összeköti a reális világgal. Vö.: Dietrich Helms: Kl Lissitzky. Avantgarde Osteuropa 1910—1930 kiállítás katalógusában. Kiadta: Kunstverein, Berlin 1967. 23 Korniss Dezső hívta fel a figyelmet El Lissitzky körzős kezű önarcképének hatására az 1920-as évek végén induló művészgeneráció baloldali szárnyánál.Ezúton is köszönet érte, hiszen a korai szovjet művészet és a magyar baloldali művészet kapcsolódásáról csak igen keveset tudunk. 24 Vö.: Korniss Dezső: Bemutatkozás a Magyar Képzőművészeti Szövetség festészeti szakosztály ülésén 1966. dec. 1. 25 Erre mutat az a néhány szegényes reprodukció, ami sajnos a háború alatt nagyrészt elpusztult, illetve külföldre került munkákból megmaradt. Erre vall Vas István emlékezése is a Félbeszakadt nyomozás c. Bp. 1967-ben megjelent életrajzi regényben. 26 Vö. : Korniss Dezső i. m. 27 Ma a Masachusetts Institute of Technology Center for Advanced Visual Studies igazgatója. 28 Ma Oscar-díjas lilmszakember, Párizsban él. 29 Vö.: Mándy Stefánia : Vajda Lajos. Bp. 1964. 30 Munka, 1928. szept. 31 Bori Imre: Kassák Lajos, az író. Bori Imre—Kümer Éva: Kassák irodalma és festészete. Bp. 1967. 32 Bori Imre i. m. 33 Erre egyébként Bori Imre is utal: „Kassák költészetében a 20-as években a szürrealizmus »illogikus« természete adott találkát a konstruktivizmus teremtő ihletének, mozgás a statikának". Bori Imre i. m. 31 A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerkesztette: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó, 1966. —József Farkas—Szabó György: Avantgárd és szocializmus: Kassák Lajos c. fejezetből Az emigráció tapasztalatai és a hazai valóság szembesítése c. rész. 35 Korniss Dezső i. m. 36 Sterenbergre egyébként találunk korabeli utalásokat a 100%-ban, a Munkában. 37 Uj Szín. 1930. okt. közli Kornissnak és Traunernak egy-egy csendéletét. 38 Korniss Dezső szóbeli közlése. 39 Vö. : Vas István: A félbeszakadt nyomozás. Bp. 1967. " Foto-Auge. 76 Foto der Zeit, zusammengestellt von Franz Roh und Jan Tschichold. Akademischer Verlag, Stuttgart. 41 Vö. : Schuldt i. m. 42 Emlékezete szerint a Mentor vagy Laufer könyvkereskedésben vették. 43 Repr.: Sophie Lissitzky— Küppers i. m. Ezt is 1924-re datálja. 14 Vö.: Sophie Lissitzky — Küppers i. m. 45 L. Moholy-Nagy: 60 Foto. Franz Roh előszavával. Kiadta Klinkhardt és Biermann, 1930. 46 Schuldton kívül ez a hirdetés is utal rá, hogy a Foto-Auge c. kötet címlapján Lissitzky önarcképe volt. 47 A hirdetés szövege: „El Lissitzky: 60 Foto und Tipofotos. Einer der wichtigsten Eröffner der neuen Gestaltung wird hier eine Übersicht über seine eigene Arbeit geben." 48 Vö. : Korniss Dezső i. m. : a Képzőművészeti Főiskola Csók és Vaszary növendékei 1929-ben a Műcsarnokban kiállítást rendeztek, melyen „kubistának" nevezett képeket állítottak ki, s amiért kitört a hivatalos botrány. A hivatalos államvezetés Gerevich Tibort és Korniss Gyulát küldte ki a főiskolára, akik felfedezték a ki nem állított képeken a szociális témákat, fotómontázsokat. Ez is hozzájárult nagymértékben, hogy Csók és Vaszary tanárokat nyugdíj nélkül menesztették a főiskoláról. 49 Vö.: Genthon István: Merz és fotoplasztika. Magyar írás, 1925. 6. sz. 5,1 Vö.: Kassák Lajos: A telep, 1933. 175. oldal. 51 Korniss Dezső szóbeli közlése, melyet megerősítenek az Üj Színben közölt reprodukciók és az említett művészek 1929-ben keletkezett képei. Schubert Ernő rajza is stílusában a 20-as évek végi munkáihoz illeszthető. 52 1 9 3 0 végén Hegedűs, Trauner és Vajda Párizsba utaztak. Vö.: Korniss Dezső i. m. és Mándy Stefánia i. m. 53 Dor (Trauner Sándor): Rajz. Munka 1930. dec. címlap. — Korniss Dezső: Rajz. Munka, 1931. okt. címlap. —Schubert Ernő: Rajz, Munka, 1932. jan. 51 A Progresszív Fiatalok 1929-es KUT kiállításának kapcsán a Munkakörben rendezett vitaesten. Korniss Dezső közlése. 55 Munka, 1929. szept. 56 1888-ban született. 57 Tehát előbb jelent meg, mint a fiatalok rajzai, szakításuk után, de feltehetően azok inspirációjából készült. Éppen az a folyamat zajlott itt le, mint Uitz—Kassák, a szovjet képzőművészet és Kassák, majd a szentendreiek és Kassák esetében. Kassák szerzőségét megerősítette a művész özvegye és Korniss Dezső. 58 Munka, 1932. 587. oldal. 59 Ezért nem ismerik eléggé nyugaton, és ezért állíthatja pl. Herbert Read: A modern festészet Bp. 1965 c. könyvében, hogy a szürrealizmus és a konstruktivizmus nem keveredett, illetve valami történeti fejlődésen kívüli
