Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)
Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludi Károly „vészei" és „nyugalmas teremtései"
JEGYZETEK 1 Kisfalud!/ Károly Minden Munkái, X. k. (öszveszedte Toldy Ferencz), Buda, 1831. Továbbiakban: Toldy: K. K. életrajz. 2 Bánóczi József: Kisfaludy Károly és Munkái, I—II. Budapest, 1882—3. Továbbiakban: K. K. monográfiája. 3 Viszota Gyula: Kisfaludy Károly hagyatéka (A Kisfaludy Társaság évlapjai), 1903—4. 93. 1. * Bánóczi: K. K. monográfiája, II. k. 54. 1. 6 Horthy Béla festőművész és Szentgyörgyi István szobrászművész gyűjteményes kiállítása. Kisfaludy Károly (1788—1830) festményei. Rendezték Ernst Lajos és Lázár Béla. Budapest, 1921 január. XL1V. katalógus. 6 Sz, Lajta Edit: Kisfaludy Károly festői működéséről. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve, 1951. 114. skk. 1. — A szerző összegezi és értékeli az irodalomtörténetből ismert adatokat, és megállapítja a további kutatás szükségességét. Pestre. Töredék Kazinczy Ferenc, Pesti útleírásából. írta 1828-ban, Budapest Székesfőváros Kazinczy emlékének, Budapest, 1929. 14.1. Gentium István: Magyarország művészeti emlékei, I. Dunántúl, Budapest, 1959. 432.1. Szentkirályi Marietta közlése: Az ott lakók visszaemlékezése szerint, a tapéta lebontása, után versek és a fényképen láthatónál több figura volt a falon, de egy időközi újabb ajtóbontás következtében a falkép egy része megsemmisült. A Szentkirályiak előtt a kastély az 1800-as évek elején a Rosty családé volt, hol a Kisfaludyakat Szegedy Róza révén mindig szívesen fogadták (lásd Darnay Kálmán: Testőrszerelmek c. művét). Kisfaludy Sándor is sokat járt itt és talán ez az'oka annak, hogy egy hírlapi cikk a közelmúltban az ő nevével kötötte össze a képeket. (Dezső János: Védjük meg műemlékeinket, Séta a Zalaapáti kastélyban, „Zala" című megyei lapban az 1950-es évek elejéről.) A tények azonban Kisfaludy Károly mellett szólnak. A falkép fényképén csak három szám: „180" olvasható, az utolsó elmosódott. A szemtanúk szerint, ezen a helyen a kibontáskor még látható volt a 9-es szám. Ebben az évben akkoriban mindkét testvér megfordult Hosszúfalun, Sándor csak egy estét töltött ott, Károly azonban két ízben hónapokat. Kisfaludy Sándor is festegetett s egyetlen fennmaradt, romantikus várat ábrázoló naiv képét itmerve (Kemendy Károly, tulajdona) a falképek festőjeként ő is számbajöhetne. Az inszurrekció évében feleségéhez küldött pontos beszámolókból azonban minden napjáról tudunk. Otto Rommel: Die Alt-Wiener Volkskomödie, Ihre (Geschichte vom Barocker Welt-Theater bis zum Tode Nestroys. Wien, 1952. 369.1. Nincs meg Philippsberg Ferdinand képmása, nincs meg az egyik levelében említett veszprémi püspök, feltehetően Kurbélyi György (1809—1821-ig veszprémi püspök) arcképe sem, annak a, Bécs-környéki famíliának pedig, ahová 1815-ben az egész családot portrétírozni utazott, még a nevét sora ismerjük. A második világháború viszontagságaiban elveszett az Ernst-féle 1921-es kiállításon még meglevő Ballus Pálné-képmás is, amelyet Kisfaludy Károly 1816-ban festett. (Ballus Zsigmond levélközlése a szerzőhöz). Leírását lásd: Bánóczi: K. K. monográfiájában. Hunkár Antal adatai Kisfaludy életéről. MTA Könyvtárának Kézirattára, Levelezés 4. r. 124. sz. FeUinger István: Kisfaludy Károly életrajza. MTA Könyvtárának Kézirattára, M. írod. R. u.i. 2. r. 8. sz. Darilek Henrikné, Budapest, IV. (Báthory, u. 24.) A hátteret a sátorszerűen leboruló sűrű lombozat alkotja. A nyilván másolt motívumokból összeszerkesztett kompozíció jól sikerült, a színhatás, a zöld és a testszín harmóniája, kellemes. A doboz kis méretei miatt az sem bántó, hogy a távlat gyenge érzékeltetésével Ámor Vénusz egyik bokájára térdel, miközben a másik lábával foglalatoskodik, s hogy Vénusz aktja anatómiailag elhibázott. A téves meghatározással mind ez ideig Virginia halálának meghatározott kompozíció „Az ifjú Horatius megöli testvérét" történetnek azt a pillanatát ábrázolja, amikor a testvérei közül egyedül életben maradt és győztesen visszatérő Horatius a katonák előtt megöli húgát, aki vőlegényét, a legyőzött Ouriatiusok egyikét siratja. (Titus Livius: Ab urbe condita, Liber I. caput 26.) Virginia halálának jeleneténél más környezet van és Virginia mellett, az őt leszúró apán kívül dajkájának is ott kell lennie. Biermann: Deutsches Barock und Rokoko, Leipzig. 1914 II. k. 399. N 672. Itt kell megemlítenünk, hogy a Kisfaludyról szóló szerzőknél ismételten felbukkan az az adat, hogy a grafikus mesterséget Bécsben, házigazdájától, Martin Scharmertől, a híres rézmetszőtől sajátította el. Ezt az adatot már Sz. Lajta Edit is cáfolja. Martin Scharnier mint rajzoló az Aurora illusztrátorai közt többször is szerepel, grafikus tevékenységéről a szakirodalom nem tud. Kisfaludy kérésére ő továbbított rajzokat bécsi rézmetszőkhöz, például Fr. Looshoz. 19 Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története, Budapest, 1951. 156.1. Kisfaludy rézkarcai közt a „Koldustársaság"-ot Pataky nem említi. 211 Bánóczi, korának szemléletére jellemző hamis pátosszal azt állította, hogy Kisfaludy jobb kenyérkereset reményében sajátította el a rézkarc technikáját, de mindig csak saját műveit tette át rézlemezre, mert, „idegent másolni nem fért össze önérzetes, büszke természetével, ha már sokszorosít, előbbre való neki a maga műve, mint akárkié". Később egy kevéssé publikus cikkében már ő maga is megváltoztatta véleményét, anélkül azonban, hogy korábbi, romantikus meséjére bármi utalást tett volna. (Győr Kisfaludynak. Emléklap Kisfaludy szobrának leleplezése ünnepére, Győr, 1892. október 2. Ruschek Antal szerk.) 21 Nagy Ignácz: Magyar titkok, VI. füzet, Pesten, 1844. 64.1. után. 22 Toldy: K. K. életrajz 243. 1. 23 Tulajdonosa Tahi Árpád, Budapest, VII. Damjanich u. 26; b. 21 Toldy: K. K. életrajz 290. 1. 25 Viszota Gyula 3. sz. jegyzetben idézett műve. 26 Czigler Ábel: Felső-eőri Pyrker János László, Budapest, 1937, 85. 1. 27 Kazinczy Ferenc levelezése, XXI. k. Közzéteszi Dr. Váczy János, Budapest, 1911. 5245. sz. 28 Kisfaludy Károly Minden Munkái. Szerk. Toldy Ferencz, VI. kiad. Budapest, 1872. 19. 1. 29 Robert Eigenberger: Die Gemäldegalerie der Akademie der Bildenden Künste in Wien, 1—II. Wien —Leipzig, 1927. 30 Erre dr. Margaret Poch-Kalous volt szíves figyelmemet felhívni. 31 C. v. Lützow: Geschichte der kais. königl. Akademie der bildenden Künste, Wien, 1877. 32 27. sz. jegyzetben id. mű X. k. Budapest, 1900. Kazinczy levele Rumy Károly Györgyhöz: 1812. nov. 15. 2342. sz. 33 Viszota Gyula 3. sz. jegyzetben id. műve. 31 Levél a szerzőhöz. 35 26. sz. jegyzetben id. műben. 36 iMdwig Hevesi: Oesterreich isehe Kunst im neunzehnten Jahrhundert, Leipzig, 1903. 27. 1. 31 „Spitze d. Vezuv", Inv. N; 390. 38 27. sz. jegyzetben idézett levelében írja Kazinczy: „. .. Kisfaludynál van két rezem: eggyik Calme, A r ernettől. .." 38 Pest megye műemlékei (Magyarország műemléki topográfiája, V. k. Budapest," 1958. 190. 1. 10 Goethe: Faust. Ford.: Jékely Zoltán, Csorba Győző, Budapest, 1959. 148. 1. 11 40. sz. jegyzetben id. mű utószavában. 12 Toldy: K. K. életrajza. 13 Franz Neubert: Vom Doctor Faustus zu Goethes Faust, Leipzig, 1932. 241. lapon Goethe Faustjának illusztrációiról szól: „Dieses Gedicht hat man so oft darzustellen gesucht, ich halte dafür, dass es wenig für die bildende Kunst geeignet ist, weil es zu poetisch ist. Retzsch hat mehr als das wirklich Darzustellende ergriffen." " 39. sz. jegyzetben id. mű 194. lapon reprodukcióját közli. IS 27. sz, jegyzetben id. műv. XVIII. k. Budapest, 1908. 4243. sz. Kazinczy Szentgyörgyi Józsefnek, Széphalom oct. 11 d. 1823. „A mi kedves Igazunk isméi készíti Zsebkönyvét. Tegnap vettem az újnak két képeit. Gyönyörű a Dominichino Szent Jánosa lehetetlen szebbet képzelni: de a Füger Magdolnája nem teszi azt az effektet, a mit vártam. Legfeljebb is a gyönyörűség van benne, hogy a bűnhődni megunt leány szép farát perspectivben is láttatja. Igaz ez helyett jobb darabot adhatott volna. S mit ítélsz az olly attitűd felől a hol a fekvő szép farú leánynak egymás felé van fordítva a két sarka? Én 16 nap múlva be érek 65dik esztendőmbe; de az efféle még is szemembe tűnik. De hagyjuk a Magdolnákat. Nem nekünk valók." 46 Kisfaludy Károly művészi munkásságára vonatkozóan Aurora^ illusztrátori és képszerkesztői tevékenységéről a Művészettörténeti Értesítő, életrajzának kiegészítő adatairól a Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvében közölték tanulmányaimat. Ezúton mondok köszönetet Pigler Andornak, Pogány Ö. Gábornak, Voit Pálnak, Zádor Annának, akik Kisfaludy œuvre-jének feldolgozásánál segítségemre voltak ; és hálával emlékezem Csatkai Endrére és Genthon Istvánra.
