Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)

Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludi Károly „vészei" és „nyugalmas teremtései"

ragaszkodott. Előszeretettel ábrázoltak különleges természeti jelenségeket: viharos tengeren küszködő hajótörötteket, pusztító lávát okádó tűzhányót, a villámcsapás fényében vöröslő tájat. Az akadémiai képtár anyagában ezt a festői hagyományt látták, ezt az oktatási irányzatot tapasztalták a növendékek, mint követendő iskolapéldát. Kisfaludy Károly szárnyaló művészi álmokkal ugyan, de a valóságban a győri rajzoló-iskolán szerzett felkészültséggel, néhány dilettáns kísérlet után, a győri Tróger- és a sümegi Maulbertseh-freskók barokk pompéijának emlékeivel került a Dunántúlról Bécsbe, így természetesnek tarthatjuk, hogy az akadémiai oktatásnak barokkból táplálkozó tájképfestési elveit kritika nélkül szívta magéiba s ebből elsősorban az egyéniségének megfelelő regényes tematikát tette magáévá. Képedben később is azt követte, amit itt és ekkor, az akadémiai képtárban megismert: Loutherhourgot, s a hasonló irányzatéi, tengeri tájakat festő, az akadémiai gyűjteményben szépszéimú festménnyel képviselt francia Claude Joseph Vernet-t (1714—1789) és az olajfestményeivel és gouachaival egyaránt erőteljesen ható, tekintélyes osztrák Michael Wutky (1738—1822) példáját. Kisfaludy Michael Wutkyt, az akadémia régi mesterét feltehetően személyesen is ismerte'.

32 Az Akadémián töltött éveiben a tanítás még az öreg mester szellemében folyt, témaköre, kompozíciós elvei őrá is hate)ttak. Vásznai közül kettőn konkréten kimutatható sajátos Wutky-motívumok átvétele. Az egyik „Kikötő holdfényben" (15. kép) címmel már szerepelt 1921-ben az Ernst-féle első gyűjteményes kiállításon, ezután került a Kisfaludy-család egyik késői leszármazottjéihoz — ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban van. A kép szokatlanul friss lokális színekkel festett, valószínűleg bedéjezetlen : benne; Kisfaludy halálát követő hagyatéki árverésen dobra került „9 darab különféle elkezdett, de be nem fejezett képek"

33 egyikét sejthetjük. Tökéletes színpadképi elrendezésbem tárul elénk a kompozíció. A távlatot az előtérbe benyiiló földnyelv hangsédyozza, rajta néhányan bogrács körül foglalatoskodnak, balra egy kis vitorláshajó dől előre, jobbra a képbe beugró, regényes szikla, ezen széltől tépett, minden vésznek ellenálló, mostoha sorsa közt is élni akaró kis fa. A kép jobb vagy bal oldalán behajló, fát hordozó szikla-motívum Kisfaludy vihar-képeinek állandóan használt kelléke, ugyanúgy, mint követett mestereinek : Wutkynak és Vernet-nek is. A léptéket meghatározó ele'ítér mögött, a közép-térbem néhány vitorkás, éijabb sziklatömb, tetején őrtorony, emögött erőd. A kompozíció felső kétharmadát drámaian tépett felhős ég foglalja el. A hold körül a felhőzet tejfehér, s ezüstösen világító, feljebb sötétbe fordul, súlyos veszélyt jelző. A tenger és szárazföld színtömbjei a hold ezüst fényétől határozott körvonalúak, nyersek és erősek. A legtávolabbi pont a láthatáron egy hegyvonulat halvány foltja. Egy olyan Wutky-képet közlünk (16. kép), amelyen Kisfaludy Kikötőjének részleteit megtaláljuk. Festőnk nagy gyakorlata alapján feltételezhetjük azt, hogy tetszése szerint ő ötvözte egybe a Wutky-meitívumokat. Nincs kizárva azonban az sem, hogy egy előttünk ismeretlen példát másolt le. A másik Wutkyra visszavezethető munkája, mely ma a tápiószelei miizeuimban van (17. kép), Pyrker László Jánossal hozza kapcsedatba Kisfaludyt. Blaskovich Gyida Heves megyei alispán — mint agg unokája, Blaskovich János tápiószedei múzeumigazgató írja

31 — „1848-ban Pyrker J. László hagyatékának árverésén hivatali elődjének hét darab legkedvesebb olajfestményét ... 12 rézmetszettel . . . együtt megváséirolta". Közülük háromról a családi hagyomány azt tartja ma is, hogy Kisfaludynak olasz útján szerzett gyűjteményéből származik, és Pyrker me'>g lilienfeldi apát korában vette őket azért, hogy a Bécsben nyomorgó ifjú magyar írón segítsen. Két egyszerű tény is cáfolja azonban ezt a szép, lírai emlékezést, az egyik az, hogy Kisfaludy Bécsbem még nem volt „magyar író", a másik az a levél, amelyet ő 1824-be>n írt a műgyűjte") főpapnak, s amelyet azzal a mondattal vezetett be, hogy „Ismeretlen bár bátorkodom Excelleneáádat ezen soraimmal üdvözleni és az által küldött rézmetszetért forró köszönetemet kijelenteni."

35 Nyolc-kilenc év van a feltételezett bécsi vásárlás és e levél között: ennyi idő alatt Kisfaludy nem feledkezett volna meg arról, hogy ők kertten már Bécsben, mint pártoló vevő és hálára kötelezett eladó, találkoztak. E három kép közül kettő — egy Vezúv-kitörés és egy Bűnbánó Magdolna — meggyőzően Kisfaludy munkája, a harmadik — melyről később szólunk — pedig szoros összefüggésben van e>gy közismert tengeri vészével, az a valószínű tehát, hogy mind a három 1824 és 1830 közötti időben került az immár neves pesti festő-írótól a művészetpártoló, irodalmár egri érsekhez. Közülük a most szóbanlorgó képen Wutkynak, a „phantastischer Prospektmaler"-ne'k — aki „nem ijedt vissza attól, hogy hold- és tűzhatásokkal éljen, sőt a Vezúv ábrázolása sem rettentette"

36 — ez utóbbi kedvelt témáját látjuk Kisfaludynál viszont. Színhatása, a sötéthangulatii kép középpontjában izzó láva sárgásvörös fénye, s az ettől megvilágított környezet is Wutkynak a bécsi Akadémia képtárában őrzött nagyméretű Vezúv-kitörésére emlékeztet

37 (18. kép). Ezen a képen minden rajta van, amit Kisfaludy romantikus hangulatában festményein összeötvözni szeretett. A tűz fényében vöröslő égbolt sötéten örve'mylő, ám lágy kerek kontúrokban rést nyitó felhői mögül szelíden bújik elő a hold, a tűzhányó edőtt a haragos vízen egy hajó küszködik, jobbra a sziklán a szél tépi az ismert, hűségesen kapaszkodó fát, jobbra és balra az előtérben hegy és part, tehát ismét a Bécsben tanult kompozíciós elv szerint kulisszaszerű előtér mögött nyílik út a szemnek, középen a Veziiv, s jobbra a messzi távolban látható hegyvonulat felé. A kép festési módja gyenge, balra az előtérben látható puskás, magaskalapos, olasz vadászok kezdetlege\se;n rajzolt, sematikus stafTázsügurák. Ennek ellenére a felidézett romantikus hangulat átérzése ezt a festményt is, mint Kisfaludy összes vészeit, immanens művészi értékénél