Korner Éva - Gellért Andor szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 5. szám (Budapest, 1965)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1962—1963-as évben

G Y Ű J T E M É X Y E I X K Az Új Magyar Képtár 1962-bcn 195 darab képpel gyarapodott, múzeumi és Állami Vásárlóbizottsági vétel, továbbá ajándékozás útján. Ez utóbbi módon került 1962ben a gyűjteménybe Cserepes István festőművész 5(5 darabból álló hagyatéka, Décsey Géza gyűjtő 20 képből álló anyaga, valamint Csók István 9 festménye. XIX. századi festészetünk alkotásaiból vásárolt művek közül legjelentősebb Györgyi Giergl Alajos: Ürményi Claudia menyasszonyi ruhában című képe (81. kép). E művet, több XX. századi festménnyel együtt, a BÁV IV. aukcióján vásároltuk. Emellett Barabás Miklós ogy férfiarcképe, továbbá Gyurkovits Károly egy-egy portréja került a gyűjteménybe. Az év legjelentősebb gyarapodása a XIX. és XX. század fordulóján működött Rippl-Rónai József: öregasszony ibolyával (1895) című festményének megvétele volt Köves Oszkár gyűjteményéből (82. kép). E kép a művész Nabiskorszakának egyik legszebb alkotása, sorrendben az Öreganyám c. képe után a legjelentékenyebb. — Ezenkívül még öt Rippl-ké>ppel gyarapodott a gyűjtemény, melyek közül a Radnai gyűjteményből származó Interieur zöld karosszékkel (1910) című szép olajképet a nemzetközi múzeumok közötti csere útján 1963-ban a bécsi Museum des XX. Jahrhunderts részére adtuk át, cserébe a Szépművészeti Múzeumnak megküldött Bogdány Jakabtól festett Madárhangverseny című csendédetért. A Rippl-kép azóta a bécsi modern múzeum állandó kiállításán szerepel. A két világháború- közötti festészetünk alkotásai közül Egry József Viharos Balaton című jellegzetes képe, továbbá Szőnyi Istvánnak a Zebegényi temetéssel egy évben festett Dunai táj című olajképe — mely a zebegényi Dunakanyarról festett képei közül az egyik legszebb műve —, Aba-Xovák Vilmos és Patkó Károly egy-egy alkotása, az alföldi festők közül pedig Koszta Józsefnek egy, Endre Béla és Nagy Istvánnak pedig két-két képe került gyűjteményünkbe. Számos művész-önarckép és arckép jelenti még gyarapodásunkat, közülük Kmetty Jánosé, Szobotka Imréé, Egry Józsefé, valamint Vörös Géza önarcképe feleségével együtt. Elő művészeink alkotásaiból kiállításaikról és egyéb alkalommal az Állami Vásárló Bizottság vásárolt Galériánk részére. Pór Bertalan egy újabb munkája mellett egy felvidéki képe és egy párizsi látképe (IV. tábla) került megvételre Jelentős gyarapodása gyűjteményünknek Barcsay Jenő: Szentendrei ház (1959) című olajkópe is. Ék Sándor két festménye, továbbá Duray Tibor (84. kép), Pap Gyula, Fónyi Géza, Fenyő A. Endre, Moldován István, Sárdy Brutus, Gábor Móric, Vén Emil művei mellett Bartha László és Miskolczi László egy-egy képe került a gyűjteménybe. Nuridsány Zoltán, Vaszkó Erzsébet, Diószegi Balázs, Dinnyés Ferenc, Z. Gács György, Szabó Zoltán, Ridovics Ferenc, Arató János, Iván Szilárd, Orosz János és Winkler László egy-egy műve szintén megvásárlásra került az év folyamán. Az 1963-as évben 145 művel gyarapodott az Űj Magyar Képtár. 45 festmény került hagyományozás, illetve ajándékozás útján a gyűjteménybe, így Jobbágyi Gaiger Miklós festőművész hagyatékából 22 képe, amelyet örököse, Pátzay Pál adott át, továbbá Köves Oszkár gyűjteményéből 10 festmény. Szablya Frischauf Ferenc és feleségének hagyatékából 6 kéj), egyéb ajándékok közül pedig a többek között Glatz Oszkár két portréja került a Galéria tulajdonába. A vásárlások ez évben is jelentékenyen gyarapították a gyűjteményt. Bár a vásárlások súlypontja ezúttal is a XX. századi festészetünkre esett, mégis a múlt század alkotásai közül is gyarapodtunk néhány művel. így Kisfaludy Károly Tengeri vihar című festménye és Klimkovics Ferenc két portréja került megvételre, továbbá Deák Ébner Lajos Hajóvontatók című nagy képe (1878, 80. kép). Visszakaptuk Paál László: Napos ház az erdőszőlen (Reggel, 1869) című képét, mely a második világháború alatt külföldre! került, s amelyet több más, főként a győri (városi) Xantus János Múzeumból való képpel és grafikával együtt 1963-ig az ausztriai Alt-Aussee-i sóbányában őriztek. A kép érdekessége, hogy két variánsa is Galériánk tulajdonában van, rajzát pedig Grafikai Gyűjteményünk őrzi. A nagybányai festők alkotásai közül való az év egyik fontos szerzeménye: Hoilósy Simon szembenéző kékzubbonyos öregkori önarcképe. Thorma Jánosnak három festménye: a szokatlan mitológiai témájú Diána és Zeusz, a Borsót fejtő paraszt (III. tábla), továbbá a Dózsa György kivégzése került megvételre. Ferenczy Károlytól két festményvázlat, Mikola Andrástól egy tájkép, Ziffer Sándortól pedig egy városkép jutott a gyííjtöménybe. Az év három emlékkiállításának kapcsán került megvételre Xemes Lampérth József korai, 1911-ből való lendületes Növénycsendélete, Boróny Róbert első önarcképe és Udvaron című festménye, továbbá ez évi gyarapodásunk Berény egyik legpregnánsabb műve: a Gordonkázó nő is. Szőnyi István főműve, a Zebegényi temetés (1928) az év legjelentősebb szerzeménye volt (83. kép). A két világháború közötti művészetünk jelentős alkotásai közül örvendetes, hogy Bernáth Aurél 5 képe került a Galériába, közöttük olyan jelentős művek, mint a Tél című pasztell (1929), az Önarckép sárga kabátban (1930), vagy a Kisörsi táj (1940) c. olajképek. Márffy Ödön: Önarckép, Egry József: Csónakosok, Szobotka Imre: Erdőszéle és Aba-Novák Vilmos: Család, továbbá Fényes Adolf: Pipázó parasztember c. képe és Sarbó-portréja is az 1963-as óv gyarapodásai közé tartoznak. Az alföldi művészek közül Koszta József 2 szép képe — Tájkép szélmalommal, Leány az erdőben —, a tragikusan elhunyt Ámos Imrének pedig két freskóterve is megemlítendő még. Barcsay Jenő: Dom-