Korner Éva - Gellért Andor szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 5. szám (Budapest, 1965)
Szíj Béla: Bartók a képzőművészetben
és az áll összefüggéseit. (Itt megjegyezhetjük, hogy finom arcélót Bartók a Voit családtól, tehát édesanyjától örökölte, s arcvonásai ilyen tekintetben is rokonságot mutattak Voit Ervinével. Erről Voit Ervinnok leányánál levő önarcképe is meggyőz bennünket.) 65 A tekintet szuggesztív', belső karaktert is tükröz a mű, de a pszichikai tartalmak csak addig a határig vannak hangsúlyozva, ameddig Voit Ervin szolid festői magatartása engedi. Inkább a szem által felfogható, s nem a bonyolult érzelmi és gondolati asszociációikra is utak) előadásról van szó. Ez a koncopció Voit Ervin egész munkásságára jellemző volt. — Munkásságáról elmondhatjuk, hogy az nagyrészt egyenes vonalú, a szélsőségeket elkerülte, s kezdettől fogva megosztotta képességeit a pedagógiai tevékenység és az alkotó munka között. 1900 és 1905 közti években végezte el a Rajztanárképző Főiskolát. Korábbi méltatói szerint 66 ekkoriban Hollósy Simon munkásságában látta a követendő eszményképet. Szünidejét „mesterének nagyjelentőségre emelkedett nagybányai festőiskolájában töltötte szorgos munkával". (Réti István A Nagybányai Művésztelep című könyvében nem említi nevét sehol.) Munkásságának egy részében Rippl-Rónai Józsefre emlékeztető jolleggel festett, 67 később azonban a műcsarnoki festők kissé konvencionális kópfogalmazásához közeledett. 190ő-től az Iparrajziskolában tanított, az iparos növendékek oktatása terén ért el igen szép eredményeket. Elsőként szorgalmazta, hogy a pontos, cle mechanikus ipari szakrajz mollett a képzeletet foglalkoztató szabad rajzolás és festés is helyet kapjon a növendékek munkájában. Különös előszeretettel alkalmaztatta a íavpi díszítő motívumokat. Feltehetően Bartók Béla folklorisztikai tevékenysége is befolyásolta ebben, s így a jó értelemben vett magyaros jelleg népszerűsítését segítette. Ismét korábbi méltatóit idézzük: „Az alapot, a népművészeti formakincs gazdag gyűjteményét maga Voit Ervin teremtette meg a további munkához, abban a kiadványban, melyet munkatársainak Fáy Aladár iparrajziskolai tanár és Gyuris Pál iparrajziskolai műhelyfőnök közreműködésével a székesfőváros szakirányú rajztanmeneteként adott ki 1927-ben. Ezt a munkásságát jutalmazta a főváros azáltal, hogy a szakirányú tanonciskolák szakfelügyelőjévé nevezte ki." 68 — A fentieken kívül meg kell még említeni a Kertészeti Tanintézetben végzett ugyancsak pedagógiai munkásságát s azokat az illusztratív jellegű finom színes rajzait, melyeket a Növényvédelem című folyóirat részére készített. 69 Voit Ervin portréjával véget ér a Bartókról készült alkotások ismertetése. Annak ellenére, hogy csak kis hányadát vettük számba, mégis megállapítható, hogy számos olyan problémával találkoztunk, amely fontos jelentőséggel bír a Bartók-biográfia számára, ugyanakkor XN. századi képzőművészetünknek még feldolgozatlan eredményeit is képviseli. A szempontok, amelyek alapján vizsgáltuk az egyes alkotásokat, nem voltak egységesek, s minthogy feldolgozó munkánknak elején vagyunk, nem is lehettek azok. Ezenkívül lehetséges, hogy eddig tett megállapításaink jelentősége is változni fog. Egy azonban bizonyos: a Bartók Bélához fűződő tisztelet biztosítani fogja, hogy a lehetőségeken belül minden olyan adat, mozzanat, és a kutatás szempontjából indokolt feltételezés helyet kapjon, amely Bartók életével, illetve munkásságával összefüggött.Természetesen elsősorban az eddig még nem publikált, azután a kevéssé ismert, legvégül a már korábbi kutatások által feltártakra gondolunk. A zenetörténészek olvasva a fenti sorokat, sok esetben találkozhatnak olyan részletekkel, amelyek előttük, és talán éppen kutatásaik nyomán ismertek. Ez a körülmény is azzal magyarázható, hogy még kezdeti szakaszán van munkánk. Mégis bízunk abban, hogy ha nem is kifejezetten a műtörténeti megállapítások, hanem maguk a még kevéssé ismert képzőművészeti alkotások és szerencsés esetben Bartóknak e művekre vonatkozó írásos megnyilvánulásai — mint volt a két, még nem publikált levél — az ő szempontjukból is használhatóvá teszik ezt a kutatást. Legvégül azokat a művészeket említjük, akiknek Bartók Béláról vagy Bartók Béla munkásságához fűződő alkotásairól tudunk. Időrendben a már elhaltak közül Hosszú Márton és Kunwald Cézár következnek. Élő klasszikusaink közül Ferenczy Béni, Csorba Géza, Pátzay Pál, Ispánki József, Bokros Birman Dezső, Vén Emil, Beck András, Ilse Kühne, Borsos Miklós, László Gyula, Schaar Erzsébet, Szabó Iván, Tóth László Bartók ábrázolásai, Szervátius Jenő, Labore/. Ferenc Kantata Profana reliefjei és Korniss Dezső Bartók emlékére című festménye. Szíj Béla FÜGGELÉK Bartók Béla két levele. Kedves Ervin! Egy nagyon szép magyaros címlap kellene, szövege: Chants des paysans hongrois ( na gy betű) pour lo piano seul par (legkisebb) Béla Bartók (kisebb betű) Valahogyan fehér alapra kékkel képzelem, amilyenek a tordai edények színei (egy másik fajtája: fekete-fehér rajz már megvan). Persze nem szobadíszre gondolok, hanem másféle magyaros formákra. Rendes kótaformátum. (Peters zongora kóták, nem hegedű kóta!) Persze ez is sürgős, mint mindig és minden ilyen munka'. Tizenkét nap múlva elutazom s még látni szeretném a tervezetet. A lap aljára a lehető legkisebb betűvel: Editeur: Rózsavölgyi ós Tsa. Budapest. A januári munkádért és ezért majd egyszerre küldik meg R-ék a tiszteletdíjat. Ha netán jún. végéig nem küldenék el, értesíts engem; esetleg náluk is reklamálhatod a pénzt. Hová mész nyáron? Mi itthon maradunk, csak én megyek félhivatalos ügyekben Franciaországba ós Moldvába. Sok üdvözlet Béla 10 145
