dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1960—1961-es évben

Fővárosi Képtári grafikai anyag csomagokba rendezése (70 db) és az 1945 utáni anyag különválasztása és abc-be rendezése. A leltárrevízió előkészítő munkáját a grafikai osztálynál az új leltárkönyvekbe történő átmásolás képezi. 1960-ban a sokszorosított grafikai anyag új leltárkönyvekbe való másolása elkészült, összesen 2844 db. A rajzanyag másolása folyamatban volt, 6500 db átmásolása elkészült, 2594 db átmásolása még hátra volt. Az anyagmozgatás 1960-ban 476 lap mozgását jelentette. 1961-ben a Grafikai Osztály helyiségeinek egy része a második emeletről a földszintre került. A költözködés 18 500 db grafikai lap megmozgatásával járt. Egyébként az anyagmozgatás 1961-ben: 1250 db 1961-ben 2100 db rajzról előkészítő leírókarton készült és ennek kapcsán megtörtént az állagjegyzék revíziója, A Nyilvántartási Csoport dolgozói, sőt, a Galéria valamennyi tudományos dolgozója számára külön nagy munkát jelentettek az 1960-as évben az állandó jellegű magángyűjtemény-ellenőrzéseken és védetté-nyilvánításokon kívül a lakbér-pótlék mentesítésekkel kapcsolatos tömeges kiszállások és védetté nyilvánítások. 1960ban Budapesten és vidéken 99 magángyűjtemény revideálása történt meg, 776 védetté nyilvánítást végeztek, és e munkák kapcsán J 348 db tudományos leírókarton készült. Lakbér-pótlék mentesítéshez 77 lakást látogattak meg a Galéria tudományos dolgozói, és e kiszállások alkalmával 387 műtárgyleírás készült. 1961-ben 136 budapesti és vidéki gyűjtemény revideálása történt meg. A védetté nyilvánítások száma: 439 db műtárgy. A lakbérpótlékmentesítéssel kapcsolatos kiszállások is folytatódtak 1961ben, ebben az esztendőben 40 lakásba szálltak ki a dolgozók. Fenti munkák kapcsán 1961-ben a csoport — külső munkaerő segítségével — 2792 db leírókartont készített. A Magyar Nemzeti Galéria épületének kiállításait 1960ban 164 418, 1961-ben pedig 209 512 fő látogatta. A Galéria tudományos dolgozói által tartott tárlatvezetések száma 1960-ban 476, 1961-ben pedig 521 volt. A Galéria tudományos dolgozóinak élénk tudományos és népszerűsítő tevékenységét bizonyítja az 1960. évben megtartott összesen 230 tudományos és ismeretterjesztő előadás, tárlatvezetés és kiállítás-megnyitó. 1961-ben összesen 165 tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottak. A tudományos publikációk száma 1960-ban 80, a népszerűsítő kiadványoké 53 volt. 1961-ben pedig 74 tudományos és 64 népszerűsítő dolgozatot készítettek a Galéria muzeológusai. Tudományos dolgozók közül többen külföldi tanulmányúton vettek részt az elmúlt két esztendőben. Ausztria, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Svájc és a Szovjetunió voltak azok az országok, melyekben a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusai és restaurátorai részben hivatalos kiküldetés, részben egyéni tanulmányút formájában megfordultak. GYŰJTEMÉNYEINK Új Magyar Képtár. 1960-ban 157, 1961-ben 166 festménnyel gyarapodott Üj Magyar Képtárunk törzsanyaga, nagyrészt vásárlás, kisebb részben ajándékozás vagy csere útján. Reformkori gyűjteményünk néhány jelentős arcképpel bővült ebben a két esztendőben. így többek között nemzeti festészetünk úttörő mesterének, Barabás Miklósnak 1844ben készített Grosschmid János cameralis administratort ábrázoló képével — melyet az ábrázolt dédunokája, Gervay Rózsi ajándékozott Galériánknak. A hazai múzeumokban kevés alkotásával képviselt, hosszú ideig külföldön élő Kozina Sándor szintén 1844-ben festett kvalitásos szép női portréjával szerepel az 1960—61-es vásárlások között, mely történelmi jelentőséggel is bír, hiszen Szemere Bertalannak, az első felelős magyar kormány belügyminiszterének későbbi feleségét, Jurkovits Leopoldinát örökíti meg. (65. kép) Munkácsy első mesterének, Szamossy Eleknek A művész felesége című, festői finomságokban jeles müve a Bizományi Áruház aukcióján történt vásárlás során került gyűjteményünkbe. Than Mór sokalakos Családi arcképe 1855-ből egészíti ki a század közepén készített portréink gazdag anyagát. A XIX. sz. második felének legnagyobb magyar festői közül Munkácsy Mihálynak Olvasó nő című 1880-as évek el ej én festett dús festőiségü, párizsi intérieur je került a letéti anyagból az Új Magyar Képtár törzsanyagába. Paál Lászlónak pedig legtermékenyebb korszakában, 1872-benfestett Juh-aklok c. meleg barnás tónusú festményét, oeuvre-jének egyik igen szép darabját vásároltuk meg. Benczúr Gyula szinte plein air-es erdei tisztáson fekvő Olvasó nő-je a müncheni Galerie für Alte und Neue Kunst-tói csere folytán jutott haza, hogy a mester korai remekeinek sorát gazdagítsa. Székely Bertalan néhány szép szadai tájképével és freskóvázlatával is gyarapodtunk. Új szerzeményeink közül kiemelkedő jelentőségű a századforduló idejéből Rippl-Rónai József: Párisi nő fehér pettyes ruhában c. festménye, amely a mester korai ún. fekete korszakának egyik elragadóan artisztikus darabja. Első olyan alkotása, amely már Munkácsytól való elszakadását, a Nabis-hoz való csatlakozását, egyéni hangjának megtalálását jelzi. Mozaikos festésű korszakából is megvettünk egy élénk színhatású, jellegzetes művet, testvéréről, Lajosról 1913-ban festett arcképet. Alföldi művészeink alkotásai közül Tornyai János Csizmahúzás c. festményét vásároltuk meg, amely a művész, dinamikus megfogalmazású népéletábrázolása. Fényes Adolf Galériánkban őrzött művei, néhány az 1900-as évek elején készült képével, dekoratív korszakának jellegzetes darabjaival gyarapodtak:Testvérek, Kisvárosi utca, Mézeskalács, Feketerigós csendélet. Derkovits Gyulának monumentális hatású, ezüstös szürkés fényű Hídépítők c. kompozíciója gazdagítja a két háború közötti festészetünk anyagát.