dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)

Patakyné Molnár Zsuzsa: Morelli Gusztáv (1848—1909)

lekicsinyítését is igen leegyszerűsítette. Később az 1880-as évektől kezdve a fénykép mint a rajz helyébe lépő előkép, egyre gyakrabban szerepelt. A kiadóvállalatok, hogy a képanyag nagy költségét csökkentsék, matricát készíttettek az egyes dúcokról (negatívot), melyről azután tetszés szerinti számban fém-klisék készülhettek. A kiadók között megvolt a klisé vétel- és csere, így jelenhetett meg egy-egy sikerültebb metszet különböző kiadványokban az országhatárokon túl is. A fametszőket mesterenként feldolgozni szinte lehetetlen feladat. Az egyes intézeteken belüli munka már a század közepére kialakult gyakorlat eredményeképpen differenciálódott, azaz gyakran többen is metszettek egy dúcot, aszerint, hogy kinek volt a figurális, kinek a tájkép- vagy az architektúra metszéshez nagyobb ügyessége. így a fametszők közül inkább csak a kezdeményezők tarthatók számon, olyanok, akik a legnagyobb technikai és művészi érzékkel bírtak, és munkásságuk a nagy tömegű produktumban is elkülöníthető, egyéni jellegzetességgel bír. A magyar fametszés történetében Morelli Gusztáv az, akinek munkássága mint metszőé és mint tanáré egyaránt kiemelkedő volt. Magyarországon a XIX. században a fametszés a szabadságharc bukása után került csak előtérbe. Riedl és Mihalovics az első ismert nevek, kik nem nagyigényű metszeteket készítettek a 40-es és 50-es években.

3 A metszetek az 1860-as évek első feléig szinte kivétel nélkül külföldön készültek, számottevő rajzoló sem volt ez időben, ki a fametszők számára dolgozott volna. A Vasárnapi Újság című, 1854-ben induló fametszetes hetilapban csak az 50-es évek második felétől található egy-egy magyar metsző munkája. Az ide dolgozó metszők közül Huszka Lajos 1860—63 között, Pollák Zsigmond 1864-től, Rusz Károly pedig 1864—] 873-ig tartott fenn Pesten fametsző intézetet. Munkáik színvonala nem volt, nem is lehetett nagyon magas. Mégis ezek a mesterek voltak a magyar fametszés úttörői, akiknél tanulni is lehetett. Morelli Gusztáv is előbb Huszka, majd 1861-től Rusz Károly tanítványa volt.

4 Rusz intézetében készültek első, már nevével is jelzett munkái, mint például a Vasárnapi Újságban 1867 és 1868-ban megjelent metszetei. Ezek többnyire Keleti és Greguss rajzai után készült, a Rusz-féle intézet átlag munkáihoz sorolható, vonalas technikájú metszetek. Az intézetben már 1867-ben vezető szerepet kapott az az évben megjelent, Szokoly Viktor szerkesztette Honvéd Album illusztrációinak készítésében.

5 Az ő vezetése alatt készült egész oldalas fametszetű mellékletek, melyek közül kettőt az intézet neve mellett saját jelzésével is ellátott, kitűnő felkészültségéről tanúskodnak. Szinyei Merse Pál fiatalkori rajza után készült Előőrs című metszete (47. kép),kiemelkedő munka, melyen az előtérben megrajzolt tájképi részletek a fekete vonalú fametszés leggondosabb, biztos ismerőjének mutatják, míg a háttérben már a tónusos eljárást is alkalmazta. Ez a munkája a magyar reprodukáló fametszet egyik legszebb lapja, amelyen a rajzoló művészi kvalitásai és a fametsző kiváló munkája minden rajzolói és metszői modorosságtól mentes művet eredményezett. Morelli nevét találjuk még Wagner Sándor Csata után című mellékletén és Jankó János egy versillusztrációján. Az albumban Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula két-két rajza utáni metszet Válla József nevével van jelezve. Az irodalomból tudjuk, hogy rajtuk kívül Buccarich Emil, Liebelt József, Pusztai Pál, Smolka Vilmos és Ranics Adolf vettek még részt az illusztrációk készítésében.

6 Ugyancsak ezek a metszők készítették Rusz intézetében Morelli vezetése alatt a Koronázási Albumot is (1867). Morelli 1868-ban kivált az intézetből. Első önálló munkái ez évből Orbán Balázs: Székelyföld leírása c. munkájának III. kötetéhez készültek. A Ví. kötethez már külföldi tanulmányútja után készültek illusztrációi. Sikeres munkája eredményeképpen állami utazási ösztöndíjat kapott,

7 és három éves külföldi tanulmányútja során Párizsban, Londonban és Lipcsében képezte tovább magát. Párizsban Laplant, Hyldebrande, Charl és Rodolf intézetében dolgozott, Londonban a Graphic intézetében Harral oldalán képezte tovább magát, majd Lipcse következett, ahol a Leipziger Illustrierte Zeitung Weber vezetése alatt álló intézetében dolgozott.

8 Hazatérése után az újonnan szervezett Mintarajztanoda, a későbbi Képzőművészeti Főiskola tanára lett, hol külön fametsző osztályt szerveztek számára,

9 Itt 1872-ben már ingyenes tanfolyamot hirdetett.

10 Emellett 1881-től haláláig vezette az Ipariskola fametsző osztályát, mely iskolának azután 1905-ben igazgatója lett.

11 1873-ban megszűnt Rusz intézete, a régebbi fametszők közül csak Pollák Zsigmond működött még. Morelli 1877ben saját fametsző intézetet nyitott.

12 Ez időtől kezdve szinte az összes fametszetű megbízatásokat Morelli és tanítványai látták el. A bélyegek, állami értékpapírok, kötvények, díszoklevelek, a tankönyvek, tudományos munkák nagyszámú metszetei mellett, melyek a század végéig mind az ő intézetéből kerültek ki, a nagy feladatok, igényes megbízások a könyvillusztrációk voltak. A legnagyobb elismerést Petőfi Sándor költeményeinek díszkiadásához készített fametszeteivel aratta. Az 1879ben megjelent első kiadáshoz félszáz fametszet készült, az 1884-ben megjelent, kibővített második kiadáshoz pedig lijabb pótlások. A metszetek túlnyomó része Morellitől való (48, 49. kép), egy néhányat készített Válla József és Pollák Zsigmond és egy-két külföldi metsző (pl. Closs). A kor sok jelentős festője és rajzolója vette ki részét az illusztrálás munkájából, melyet a metszetek hűségesen adnak vissza. E munka a legszebb magyar illusztrált könyvek egyike, melyben intim hangulatú, tipográfiailag szépen megoldott, romantikus ízű képek sorakoznak. Ha van is stiláris különbség Lötz, Weber, Böhm, Keleti, Rauscher, Zichy, Székely, Liezenmayer, Benczúr, Jankó, Greguss, Wagner és Mészöly munkái között, az egész kötet mégis