dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)

Kisdéginé Kirimi Irén: Jegyzetek Gyárfás Jenő művészetéhez

Tanulmány V. László esküjéhez. 54 X 36 cm vászon, olaj, a kép hátlapján jelzett: Gyárfás Jenő Sepsiszentgyörgy. Myskovszky Tiborné tulajdona (Budapest). Fiatal, vörhenyes hajú, vörös arcú fiúfej; kétségtelenül beállított modellről készült. Érdekes, hogy Gyárfás modelljét mintha úgy kereste volna meg, hogy a lehetőség szerint hasonlítson V. Lászlónak a bécsi Albertinában őrzött egykorú metszetéhez. Ezt Gyárfás az akkoriban közkézen forgó Szalay—Baróti: Magyar Nemzet Történetében láthatta. A tanulmány megfestésekor olyan világításba állította be a modellt, amilyenben majd a képen is lesz: jobboldalról fehér fény esik arcára, baloldalról pedig aranyló ellenfényt kap. A két fényterület közt halványszürke felület látszik. Nyilvánvaló, hogy Gyárfás akadémikus modorban alapozta meg a fejet és lazúrokkal gazdagította színessé s így a szürke felületek még az alapozáskor rákerültek a hidegfehér és melegbarna fény s árnyék tónusai közé. Sokat küzdött a haj szőkeségével, szinte vastagon csomósodik rajta az olajfesték a sokszori átfestés miatt. Biztosra vehetjük, hogy a tanulmány csak a fejre vonatkozott és a modellt nyugodt helyzetbe ültette le, nem pedig térdepJ E G Y Z 1 Művészettörténeti Munkaközösség Kvkönyve. 1954. Lányi Vera: Festőink az 1896. évi millenáris kiállításon. 375—389. lőn, jobbját esküre emelve. Ez nemcsak a vállvonalon látszik, hanem főként a nyakizmok helyzetén, amelyek nem illenek a fej tartásához, mert itt Gyárfás már festés közben a képbe illeszkedő alakra gondolhatott. Alul a vásznon kimaradt egy félarasznyi szélességű hely, s Gyárfás a vásznat elfordítva ide festette az esküre emelt kézről készített tanulmányát. Ezt csak rajzi előkészítésként értékelhetjük, nyoma sincs itt a kettős világításnak vagy a finom színjátéknak. Fehér, fényes, valamint krapplakkos vörös árnyékai szokványos akadémiai munkákra emlékeztetnek. Milyen más a fej, amelyen meleg okkerek és rózsaszínek halvány árnyalatait lazúrozza egymásra.. A fej mélyen érző költő-festő műve, a kéz pedig szorgalmas akadémiai növendéké. Valóban ez a kettő küzdött Gyárfásban élete végéig. Gyárfás Jenőnél egy-egy kép megszületését sok komoly tanulmány és emberi töprengés előzte meg. Műveinek lelkiismeretes előkészítésére példa a két bemutatott tanulmány i>. L'gy érezzük, hogy bár ( lyárfás festői megjelenítés módja a múlté, de mívességének ez a becsülete követendő példa mai fiatal művészeink számára is. Kisdéginé Kirimi Irén ETEK 2 Kelety Gusztáv: A festészet és szobrászat az 1896-os évi ezredéves Országos Kiállításon. Bp. 1898. 26.