dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)
Philipp Clarisse: Czóbel Béla fiatalkori képei
hetjük fel (a fiú alakjában, arcának, végtagjainak megmintázásában vagy a kutya éles kontrasztokra felépített foltjában), addig az 1923-as Pipázó vadászon inkább a Blaue H. lier 1 : M ; n< 1 I . si : ':] \ I \ 1 11 11 1 \ -lit ; It : k( 'SI 1 I A/. lc> I- : il it rasztok eltűnnek, a kép hangulata líraibbá válik. Az előbbi, még fametszetre emlékeztető formakezelés itt lágyabb, oldottabb festői megoldásoknak adja át a helyét. Különösen szépen leolvasható ez megint csak az arcon, illetve a kezeken. A kutya megformálásában pedig Pechstein erőteljes mintázását Franz Marc finom, rafinált dekorativitásii állatképeinek inspirációja váltja fel. Ez a rafinált finomság azonban távol áll Czóbel temperamentumától, és ez meg is látszik a képen. Egyes részletek — mint például a háttér ablakkivágata — sikerültebb megoldása ellenére a kép hatása nem egységes. A lábak rövidülésének problémája éppúgy megoldatlan marad, mint az 1906-os Ülő férfin, a képfelület egyes részeinek összehangolása sem mondható sikerültnek. A továbbfejlődés útját nem is ez a kép jelzi, hanem az 1922-ben festett Falu vége (29. kép). Ugyanazok az erények vonulnak fel itt, amelyek egész későbbi korszakának is fő erényeit képezik. A tájképi motívumot itt is intim, szinte csendéletszerű hangulati egységbe fogja össze a hangsúlyozott kontúrok biztos szerkezeti váza, amely egyben a kép dekoratív elrendezését is biztosítja. A vonalháló közeiben egyenlő intenzitással izzanak fel Czóbel mélytüzű színei, hangsúlyozván, hogy a képfelület egysége szempontjából egyforma jelentőségű a közelebbi objektum a távolabbival, illetve a tárgyakat körülvevő üres térrel. A tárgyak térbeliségükkel együtt a három dimenziós állapotra jellemző egyensúlyi helyzetüket is elvesztik, és jobbra-balra dülöngélő vonalaikkal engedelmesen illeszkednek bele a képsík zárt rendjébe. Új világ teremtődik a képen, a legsajátosabb képi elemekből, csak képen megteremthető világ, amelyben a valóság, a bennünket körülvevő világ minden motívuma új értelmet nyer, egy sajátos festői mondanivaló kifejezése érdekében. A Falu végével megkezdett út következő nagyszerű állomása, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő Műteremben című kép már teljes gazdagságában bontakoztatja ki a magára talált fiatal művész érett festői világát. (30. kép) Végigkísértük Czóbel Béla művészi fejlődését az első lépésektől egészen odáig, amíg rátalál saját hangjára, és a 20-as évek elején kialakítja azt a formanyelvet, amelyen a későbbi érett korszak nagy alkotásai létrejönnek. Az út állomásai a következők voltak: Nagybánya; Párizs, fauve korszak; Hollandia; Berlin. Nagybányán a természeti élmény inspirációját szívta magába. Párizsban a képfelület sajátos törvényeinek felismerése felszabadítja alkotó fantáziáját. Hollandia még a keresés éveit jelenti, a kibontakozást a berlini korszak hozza meg. A további fejlődés útja már egyenesvonalú. A Lépcsős út és a Faluvége c. képekkel kezdődik érett korszaka, amelynek legjobb alkotásai •—• a Frachter gyűjteményben levő Párizsi utca 1926-ból, az 1928-as Álarc és mandolin Dunoyer de Segonzac gyűjteményében, az 1930-as Szakácsnő Rácz István gyűjteményében, a Frachter gyűjteményben levő Madonna 1937-ből, az 194l-es Hátakt Rózsahegyi György tulajdonában és az I9f>6-ban festeti Balázs a Selinko gyűjteményben —- kijelölik számára azt az előkelő helyet, amelyet a mai európai és magyar képzőművészetben betölt. Nem tartjuk feladatunknak, hogy ezzel az érett korszakával bővebben foglalkozzunk, célkitűzésünk csupán az volt, hogy néhány eddig még nem ismertetett, reprodukcióban még nem közölt kép segítségével megpróbáljuk rekonstruálni azt a fejlődési vonalat, melyet befutott, míg beérkezett a mai festészet „nagyjai" közé. Philipp Clarisse J E G Y Z E T E K 1 Réti István: A nagybányai művésztelep Bp. 1954. 101. lap. 2 Lyka Károly: A Műcsarnokból: Az Ifjúság. Oj Idők. 1904. 48 sz. 3 A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 1 Jövendő. 1<J06. IV. 55. lap. 6 Réti István: i. m. 18. lap. 6 Réti István: i. m. 69. lap. 232 lap. 7 Réti István: i. m. 123. lap. 8 Közölve: Czóbel chicagói kiállításának katalógusában l'.lfil. 9 Közölve: Ars Una 1924.1. 5. sz. 176. la)).
