dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Pataky Dénes: Az 1848-49-es szabadságharc grafikai ábrázolásai

A külföldi lapok közül az osztrákok foglalkoztak legtöbbet a magyar eseményekkel. A magyar államférfiak arcképeit és a márciusi forradalmat nagyrészt barátsággal tárgyaló lapokat csakhamar felváltották a már ellenséges hangú csataképek, az osztrák fegyvernemeket és a nemzetiségi szabadcsapatokat bemutató ábrázolások, a császári és a cári hadvezérek arcképei, a világosi fegyverletételt és Komárom ostromát ábrázoló lapok hosszú sora. Majd békül ék enységet mutató, érzelmes témák következtek: Kossuth apokrif imája a kápolnai csatatéren, Kossuth búcsúja a hazától, a harc után hazatérő honvédek, az elesett bajtárs. Mind ez már a szabadságharc utáni időből származik. E lapok, mint magyar nyelvű felirataik is mutatják, a magyarok számára készültek. A lapok nagy része sorozatba foglalva jelent meg. Az ,,

Armée Bulletin" c. sorozat az egyes nevezetes hadieseményekkel foglalkozott hosszas magyarázó szöveggel, ,,

Feldzug in Ungarn 1849", a „Winter Campagne des Gf. Schlikschen Armee-Corps", a „Kriegsscenen Aus Ungarn nach Skizzen von Augenzeugen", a „Momente aus Oesterreichs Kriegsgeschichte" c. sorozatok ugyancsak csataképeket közöltek. Egy négynyelvű, magyar, német, olasz és szláv felirattal ellátott sorozat politikai és katonai eseményekkel foglalkozott feltűnő rokonszenvvel a magyarok iránt. J. Heicke két sorozata osztrák, orosz és nemzetiségi fegyvernemeket mutatott be, Pettenkofen és Strassgschwandtner egy-egy sorozata pedig egyéni hőstetteket örökített meg. Az osztrák és az Ausztria részére dolgozó német grafikusok közül egy Albrecht nevű osztrák rajzoló Lemberg halálát, a szegedi csatát ós a világosi fegyverletételt lithografálta. B. Bachmann-Holunann, e kitűnő német grafikus 1849 és 50 közt Bécsben volt. Itt készítette a „Feldzug in Ungarn 1849" c. sorozatba a Vágmenti csatát, Arad bevételét és a világosi fegyverletételt ábrázoló lapjait. A „Winter Campagne des Gf. Schlikschen Armee-Corps" c. sorozatba a többek közt a szikszói, kassai, verpeléti és hatvani csatákat ábrázolta. Sorozaton kívül a bábolnai (56. kép), szegedi, temesvári és móri ütközeteket, Komárom ostromát ós Győr bevételét rajzolta kőre. A komáromi csatamezőt ábrázoló lapon ő a figurákat, Sandmann pedig a tájat lithografálta. Csataképeit osztrák tisztek útmutatásai és helyszínrajzai után készítette. Később, 1851-től Drezdában, majd Lipcsében és Hannoverben élt. Az 1850-os években, mikor Ferenc József beutazta Magyarországot, feltehetően ennek kíséretében volt, mert a körutazás több jelenetét megrajzolta, s 1858-ban Heicke lithografálásában kiadta. Ekkor készíthette azokat a néprajzi tárgyú lapjait is, melyek 1861-ben „Bilder aus Ungarn" címmel Bécsben albumalakban, saját lithografálásában jelentek meg. Később ismét Németországban, Drezdában és Münchenben működött. 1862—63-ban Pesten járt. Olaj- és vízfestményeivel 1853 és 1863 közt többször is szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain. Josef Anton Bauer (München 1820—Bécs 1904), az Ausztriában élt német grafikus, Kossuth arcképét és a magyar küldöttség bécsi fogadtatását rajzolta kőre. Anton Bogner (Bécs, 1812—1859) Norbeg rajza után Komárom látképét metszette rézbe. Franz Eybl (Bécs, 1806—1880), a neves festő és kőrajzoló Haymauról készített egy lithografált arcképet 1849-ben. Egy Freysauf nevű kőrajzoló egy lapra jeleneteket lithografált a szabadságharcból, egy másik lapján pedig a világosi fegyverletételt ábrázolta. Heinrich Gerhardt, Albert rajza után a kápolnai csatát, saját rajza szerint pedig a nagyszebeni csatát lithografálta. Egy lapja a Komáromból kitörő magyarokat, egy másik Ferencz József győri bevonulását ábrázolja. Több lapot készített magyar—német felirattal: „Véres ütközet Szolnok tájba", „Egy kitörés a Magyaroktul Komárom várábul", „Görgey leadta 35 000 magyarokkal világos Tájba a Muszka Generális Rüdiger előtt. . . fegyvereikett 1849". Világos után a magyar közönség számára készültek a következő, az eddigieknél is rosszabb, néhol pedig teljesen félre értett magyar feliratú lapok: „Batsuzás egy Magyar Nemzet Gárdistánok 1849", „A cisza jövés a Magyar Nemzet Gárdistánok az üttközzet után 1849", „A Viszalatös Az Üttkozzetzőn", ,,A Visza hövendők Honvidok a Sicon az uttközetbe el Esett Haza Fiaknát", „A Dussolok Husszácok a Sicon az ütközetbe Elesset haza fiáknál", majd egy váratlanul helyes magyarságú címmel ellátott lap: „Kossuth Lajos Imája a Kápolnai elesettek felett." Josef Heicke (Bécs, 1811—1861), a sokat foglalkoztatott bécsi lithográfus két sorozatot készített, melyek osztrák, orosz és nemzetiségi katonákat, és fegyvernemeket ábrázolnak. Egy Hoffmann nevű grafikus egy hazatérő magyarokat ábrázoló lapot lithografált. Vinzenz Katzler (Bécs, 1823—1882), a bécsi illusztrált lapok rajzolója, egy sorozatot lithografált, mely rokonszenvvel ismertette a magyar szabadságharc eseményeit, mint őrről az alábbi lapok feliratai is tanúskodnak: „A horvát seregnek ellenséges berohanása magy^ar országba", „Görgey a haldokló Götz tábornagymak kezet nyújt a Váczi csatatéren", „Görgey kíméletet parancsol a haldokló Henzi ellenében Buda bevételénél" (58. kép), „A Szerbek által a német lakosokon elkövetett irtózatos tények" etc. A lapok négy oldalukon magyar, német, olasz ós szláv felirattal vannak ellátva. Kiadójuk Ziegler volt. Katzler készítette a Höfelich kiadásában megjelent Armee-Bulletin c, sorozat legnagyobb részét is. A lapok 1849-ben jelentek meg az egyes hadi események leírásával (57. kép). Az utolsó lap, mety a szabadságharccal foglalkozik, a „Komorn hat sich unterworfen..." feliratot ós a XLII. sorszámot viseli. A sorozat tovább folytatódott, de már nem a magyar, hanem az olasz eseményekkel