dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)
Pataky Dénes: Az 1848-49-es szabadságharc grafikai ábrázolásai
meyre bízta, aki 5 és 10 krajcáros, majd pedig 2 és 10 forintos bankjegyeket lithografált, mintegy öt millió értékben. 1849 szeptember 13-án alezredessé lépett elő. A kapituláció után visszatért Pestre, de 1850-ben családostul Londonba költözött. Itt kezdte el a szabadságharc egyes jeleneteit megörökítő sorozata kiadását. A sorozat első füzete 1852-ben jelent meg a következő címlappal: „Galerie der bodeutonsten Schlaehtscenen und Eroignisso aus der Geschichte Ungarns in der Jahren 1848 und 1849." A címlap füzetenként három kőrajzot hirdetett Szerelmey Miklós, Balogh Imre, Kovács Lajos és Szabadhegyi Károly volt honvédtisztek vázlatai után, Pászti Károly magyarázó szövegével. A német kiadás mellett angol is jelent meg „Gallery of the most important scenes of battles and events from the history of Hungary during the Years 1848 and 1849" {London 1852) címmel. Hogy a sorozatból hány füzet jelent meg, nem tudni. Magyarországon mindössze négy lapja ismeretes, de az angol kiadásnak a képmagyarázatokat tartalmazó kis füzete, mely megvan a Széchényi könyvtárban, olyan lapokat is említ, melyek példányai eddig még nem kerültek elő nálunk. A négy ismert lap Kovács Lajos és Szerelmey rajzai után készült. Feliratként a magyar, német, francia és angol nyelvű cím mellett a „Magyarország 1848—> 1849 Esztendőben" sorozatcímet viselik. Szerelmey a „Szolnoki ütközet" (53. kép) és a „Magyar tábor" (54. kép) című lapokat rajzolta. Az ő vázlatait Feodor August Dietz, német művész dolgozta át a lithografáló eljárás alá, míg magát a kőrajzot a „Szolnoki ütközet"-ről Charles Fer készítette Párizsban, a „Magyar tábor"-ról pedig Friedrich Hohe. Szerelmey Londonban eleinte maga is mint kőrajzoló működött. Később technikai kérdésekkel foglalkozott. Még 1828-ban, mint mérnökkari tiszt, eljárást dolgozott ki az olaszországi várak kazamatáinak víztelenítésére. Mikor a londoni parlament épületének renoválására került sor, eljárását, mely nemcsak víztelenített, hanem szigetelt is, felajánlotta a közmunka hivatalnak. A munkát Szerelmey kapta meg és két év alatt sikerrel be is fejezte. 0 konzerválta később a Szt. Pál székesegyházat is. Találmánya, melyet Silicat Zopissanak nevezett el, híressé tette. Az 1862-es londoni világkiállításon is nagy sikere volt. 1872-ben a közmunkatanács megállapította, hogy Szerelmey eljárása, mely a kipróbáltak között a legjobb volt, tökéletesen bevált. A szert, mely Szerelmey stone liquid No. 101. néven ma is gyártott kőkonzerváló, eladta, s a Szerelmey Limited London 1876-ban forgalomba hozta. Későbbi találmányai nem váltak be, a pénz, amit a Silicat Zopissaval keresett hiábavaló kísérletezéseire úszott el. Hazajött és 1875-ben itthon halt meg. 3 Tyroler József (1822—1860-as évek) pesti réz- és acélmetszŐ 1848-ban Petőfi, Guyon, Görgey, Bem, Mészáros, Kossuth, Batthyány és István nádor arcképeit metszette acélba és az első Minisztériumról egy csoportképet készített, melynek keretében a márciusi események ábrázolásai szerepelnek. Mint a bankjegynyomda alkalmazottja, ő metszette a Kossuth bankókat egy Wachtler Fülöp (1816—1897) nevű pesti vésnök és rézmetsző segédletével. Világos után néhány hónapig az Újépületben raboskodott. Vidéky János Kohlmann Károly pesti rézmetszőnek, ki nevét 1842-ben Vidékyro magyarosította, volt a fia. 1827ben született. Eredetileg jogásznak készült, de képzőművészettel és zenével is foglalkozott. 1848-ban, mint fogalmazó Szemere minisztériumában, politikai karikatúrákat készített és metszett rézbe. A szabadságharc alatt katona volt. Világos után, hol különben testvérét, Adolfot elfogták és osztrák katonának sorozták be, egy ideig Magyarországon, Fajszon ós Kaposújlakon, majd 1852ig Grazban bujkált. Később Velencében ós Rómában élt. 1866-ban Velencében megnősült. 1871-ben Majer István püspök — fiatal korában maga is műkedvelő rézmetsző — hívására hazajött. Mint rajztanár működött, előbb Esztergomban, később Pesten. Az ő kezdeményezésére létesült az Iparrajz iskola, melynek később igazgatója lett. A rajztanításról írt könyve magyar, német és francia nyelven Párizsban jelent meg. Weixlgärtner Edvárd (1816—1873) a Budán született, de Bécsben dolgozó kőrajzoló, 1848—49-ben Pesten tartózkodott. Lapjait, melyek a szentgyörgyi ós móri csatákat, valamint a római sáncok bevételét és Komárom ostromát ábrázolják, már Bécsbe visszatérte után készítette a császáriak szájaíze szerint. Winezky Józsefnek sem születési éve, sem pedig nemzetisége nem ismert. A Wurzbach lexikon, és ennek nyomán a Thieme— Becker lexikon esetleg cseh nemzetiségűnek gondolja. 1849-ben mindenesetre Pest-Budán élt, s Buda ostromáról egy lithográfiát készített. Lapja a Bécsi kapu bevételét ábrázolja. Később Bécsben szerepelt, főleg akvarellekkel. Zabratzky J., Fáy, Blumberger és Kühn a Werfer Károly szerkesztésében és kiadásában Kassán megjelenő Ábrázolt folyóirat illusztrációit készítették. A lap a 13-ik számtól Képes Újság címmel jelent meg. Számos névtelen grafika is készült a szabadságharc eseményeiről. így az ismort, Petőfit a Nemzeti Múzeum előtt ábrázoló, mely a Nemzeti Dal Kálózdi János-féle kottájának címlapját díszíti (55. kép), vagy a „Stáncsics Mihály kiszabadítási diadalmenete" feliratot viselő, a Pesti Divatlap mellékleteként megjelent lithográfia. Dembinszky arcképe egy Mandello sokszorosításában megjelent lapon szerepel. 1850-ben jelent meg egy névtolen színes kőrajz a Hölgyfutár mellékleteként, mely Budát és Pestet ábrázolja 1849 május 13-án éjjel. Egy névtelen lap a „Március XV. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Aláírási ív az Újpiacon állítandó Márciusi emlékre" feliratot viseli. Egy lithográfia, mely a magyar küldöttség bécsi fogadását ábrázolja, Pozsonyban jelent meg Mangold nyomásában.
