dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Pataky Dénes: Az 1848-49-es szabadságharc grafikai ábrázolásai

foglalkozott. Katzler később a „Családi kör" c. pesti lapba is dolgozott. Franz Kollarz (1829—1894), a cseh származású bécsi illusztrátor a többek közt a jurátusok fogadtatását és a Bécs melletti horvát tábor képét rajzolta kőre. Alexander (1819—1872) és Edmund (1820—1895) Kaiser gráci születésű művészek a nyárasdi csata egy lovasrohamát rajzolták kőre. Georg Sixtus Krauser, nürnbergi rajzoló és lithográfus, ki az 1830-as években Bécsben élt, 1849-ben Pesten volt, s itt Klapka arcképét rajzolta kőre Frank J. M. nyomása alá (59. kép). Josef Kriehuber (Bécs, 1800—1876), a kor legkitűnőbb osztrák művészeinek egyike, a schwehati csata utáni bivouac-ot rajzolta kőre, majd Jellaschich, Hentzi, Lamberg, Haynau és Ferenc József arcképeit lithografálta. Kari (1806—1865) és Josef (1807—1873) Lancedelli, bécsi lithográfusok a „Feldzug in Ungarn" c. sorozat tizedik lapjaként a temesvári csatát, majd Jellaschichot Hegyesnél, a móri, a szebeni, a kassai csatákat és a császáriak pesti bevonulását rajzolták kőre. Két másik lapjuk a „Fouragirende Husar" és a „Markotanusnoe fiai" feliratot viselik. August von Pettenkofen (Bécs, 1822—1889), a kitűnő osztrák művész, a szabadságharc alatt, mint osztrák katona szolgált Magyarországon. 1848-ban barátja, Borsos József rajza után az első magyar országgyűlés megnyitásáról készített egy szép lithográfiát (60. kép). A jelzésen különben neve hibásan, Bettenkoffer Károlynak van írva. 1849- ben készült a Buda ostromát ábrázoló híres lapja, a magyar szabadságharc eseményeiről készült lapok legjobbja (61. kép). Ez évben lithografálta a megtámadott trént, az ácsi tábort és egy orosz tábort ábrázoló lapjait is. 1850- ből származik a magyar parasztok rohamát megörökítő szép lithográfiája (62. kép), a sebesülteket és a markotányosnőt ábrázoló három lapja. 1851-ben egy 12 lapból álló sorozatot rajzolt kőre, mely egyéni hőstettekkel foglalkozik. August Prinzhofer (1817—1885), neves osztrák arcképfestő és kőrajzoló Andrássy Gyula, Pázmándy Dénes, Kossuth Lajos (63. kép) és Windischgraetz arcképét lithografálta. Franz Josef Sandmann (Strassburg, 1805—Bécs, 1856) bécsi kőrajzoló a tájképet lithografálta azon a komáromi látképen, melynek alakjait B. Bachmann Hohmann készítette. Josef Anton Strassgschwandtner (Bécs, 1826—1881) lóés csataképfestő Buda ostromáról, menetelő osztrák katonákról, egy orosz táborról és fosztogató honvédekről készített lithográfiákat. Egy hat lapos sorozata egyéni hőstettekkel foglalkozik. August Sfrixner, bécsi kőrajzoló 1848 és 1855 közt Pesten tartózkodott. Különféle fegyvernemekről készített lapokat. Egy Zalder nevű, 1815-ben Csehországban született grafikus a „Foldzug in Ungarn" c. sorozatba egy lapot készített. Franz Zellenberg (Bécs, 1805—1876) egy táborozást ábrázoló lapot rajzolt kőre. Anton Ziegler bécsi grafikus, ki 1848-ban, 23 éves korában kiderítetlen körülmények közt eltűnt, a négynyelvű sorozatba, melyet apja adott ki, öt lapot lithografált. A sorozat, Ziegler eltűnte után, Katzler kőrajzaival folytatódott. Ezenkívül számos osztrák névtelen lithográfia és durvább hangú, nagyrészt színezett vásári rézmetszet, eseményábrázolás és karikatúra egyaránt, foglalkozott a magyar szabadságharccal. Ezek egyik jolontősobb lapja a magyar jurátusokat a bécsi egyetemen ábrázoló kőrajz ós Jellaschich arcképe, melyet a szabadságharc egyes jelenetei, a temesvári és kápolnai csaták, Győr elfoglalása, a világosi fegyverletétel, Kossuth búcsúja, és Komárom ostroma kereteznek. A lapok nem mind ellenségesek. A karikatúrák közt több akad, mely Kossuthot a császárral, vagy III. Napóleonnal állítja szembe, az utóbbiak rovására. Az „Illustrierte politische Karte von Österreich" feliratú és a Magyarországot mint százfejű hidrát ábrázoló karikatúrák sem ellenségesek a magyar szabadságharccal szemben. * A zsarnokság elleni harcot nagy rokonszenvvel kísérő olasz, német, francia, angol és amerikai ábrázolások közül, melyek különben nagyrészt Kossuth és Klapka alakjával foglalkoznak, Daumier lithográfiája emelkedik ki, mely a Charivari 1851 október 18-i számában jelent meg. A lap, mely Kossuth angliai fogadtatásával foglalkozik, Daumiernak kevésbé jelentős műve, de számunkra mégis nagy értékkel bír, mert e nagy művész egyetlen magyar tárgyú lapja. * Néhány szót még a lapok történeti és művészi értékéről. Az 1848—49-es eseményekkel foglalkozó grafikák, a XVI., XVII. és XVIII. századi elődeiknél több történeti hitelt érdemelnek. Nagy részük ha nem is a helyszínen készült, de szemtanúk elbeszélésére támaszkodik, mint a lapok jelzése erre gyakran utal. Nem fényképek, melyek az eseményekről készültek, de igen erős bennük a hitelességre való törekvés. Ezt a lapok túlnyomó többségének a hangja sem rontja meg, mely sokkal tárgyilagosabb s távolról sem oly elfogultan gyűlölködő és tudatosan ferdítő, mint a későbbi háborús ábrázolásoké. Ami a lapok művészi értékét illeti, ez nem mindig nagy, de hiszen céljuk elsősorban a tájékoztatás és a hangulatkeltés volt. A magyar lapok közül kitűnőek Barabás arcképei, melyek közül különösen a Petőfi portrait tűnik ki