dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)
Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában
33. A Hinta eltérő, korai gondolata. Ltsz.: 1934—2619, 416x265 mm, ceruza, keretezve, 1868-ból. A rajz közepe zsúfolt, előtérben a földön ülő anya gyermekével, balra a gyermekkocsi, fölötte beszélgető nők, négy álló, két ülő és egy gyermek. Mögöttük a hintázó balra repül, jobbszélén a lendítő kinyújtott karokkal, mellette másik nő. Háttérben csak fatörzs és a napsütötto ház fala, ablakokkal. A horizont, akárcsak az olaj vázlaton aránylag meglehetősen magasan van, rálátásnak is mondható. Úgy látszik Szinyei ezt a megoldást elvetette. Mellette női kéz, arc, növényzet ( ?) stb. Ugyanezen oldal másik felén nagyban a Hinta, előterében a földön ülő nő gyermekével, mögötte kocsival. Alatta még kisebb léptékben ugyanilyen csoport több alakkal. Mindkettőt kusza vonalak jellemzik. Hátlapján a Pogányság II. (1869) meztelen férfi alakjának modellszerű feje profilban. Mintha a ceruzatanulmány Gundelfingen Gyulától származnék. 34. Fiatal nő. Ltsz.: 1933—2429, 458x289 mm, ceruza, 1868-ból. Nőalak az akkori (tournure-ös) divat öltözékében profilban állva a Hinta első megoldásához. Az olajvázlat középső csoportjának jobb szélén álló nő is ennek az utóda. Helyenként gondosan rajzolt közvetlen tanulmány, az arcvonások bajor jellegűek. Hátlapján szakállas férfi nővel, fölötte csak a férfi feje és válla (ceruza), 1868—69-ből. Valószínűleg a Pogányság egy korai fogalmazása, vagy részlet a Bacchanáliából ( ?), alatta elmosódva Anya és gyermeke (szén), talán a Hintához. 35. Álló nő. Ltsz.: 1933—2447, 467x302 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei, 1869-ből. Bal felé forduló félprofilban álló nő lógó karokkal, födetlen fővel, hosszú, egyszerű ruhában, nyakán kis medail1 ónnal. Valószínűleg tanulmány a Hintá-h.oz (vö. az 1933— 2443. lappal). Nem részletező, mégis közvetlen, emellett szinte nagyvonalú, összefoglalt rajz. —• Hátlapján két ceruza-ötlet a Madárdal 1875—-76. évi, új fogalmazásához és egy meg nem valósult zsánerkép ceruza-tanulmánya, az utóbbi keretezve. Az első és a harmadik jegyezve: Szinyei. A Kőasztal (Madárdal) mindkét tanulmányán a nő a kerek asztal baloldalán profilban ülve kézimunkázik, az első gyermekére tekint, aki az asztal előtt háttal állva játszik kis kocsijával, a másodikon az anya a kézimunkára figyel. Ezen nincs gyerek, ellenben az asztalon a kézimunka tárgyai. A harmadik rajz kerti padon, lombok előtt, szemben ülő fiatal nőt ábrázol, akihez a mellette profilban ülő, idős, főkötős hölgy fordul. Beszélgetnek, az idős nő napernyőjével a talaj porában rajzolgat. Mindhárom lap közvetlensége megkapó, a kusza vonalak a részleteket is kitűnően rögzítik meg. 36. Modell-tanulmány a Szerelmesek nő-alakjához. Ltsz.: 1933—2465, 256x209 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei, 1868-ból. A bal kar és a lábszárak hiányzanak. Bár a rajz fölött bécsi modell címe olvasható (Maria Plachar Ottakring, Hopfergasse No 12 Th. 1.), mégis azt hisszük, hogy ez a rajz az 1868-i olajvázlathoz, nem pedig a későbbihez készült. Különben is Szinyei bécsi tartózkodása 1882 tavaszán kezdődik, a Szerelmesek második olajverziója pedig 1878-ban jött létre. A rajz a természetim arcvonások ellenére is meglehetősen kemény, az áll árnyéka nyers, az idomok szögletesek, szinte Szinyei keresi bennük a mozdulat ábrázolásának helyességét. 37. Női torzó. Ltsz.: 1933—2442, 147x248 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei, 1866 körül. A bal felé hajló test bal karjával előre nyúlik. Az előre csavarodó altestet lepel födi. Fej, jobb kar, bal kéz, lábszárak hiányzanak. A rajz lágysága, az árnyékok tónusainak törlővel való éreztetése arra vall, hogy Szinyei ezúttal bofejezett szépségű tanulmányra törekedett, nem képgondolat hevenyészett megrögzítése. Lehetséges, hogy a Hero és Leander-hez készült. — Hátlapján állatfejű, ülő faun, fiatal nő feje (halvány) és átvetett női lábak cipőben, szoknyarészlettel. Mindegyik ceruza. 38. Mozdulat-tanulmány a Pogányság II. verziójának nőjéhez. Ltsz.: 1933—2466, 466x291 mm, ceruza és fekete kréta, jegyezve: Szinyei, 1869-ből. Az akt lágy, petyhüdt idomain, sőt a bal láb harisnyakötőjén látszik, hogy a rajz természet után készült. A modell feje, arca használhatatlan volt a kis kompozíció eszményi hangulatához, ezért csak halvány körvonalakban maradt. A lábfejek hiányoznak. Ennek ellenére a kontraposzt miatt némileg eszményi a tanulmány. A jobb alsó kar kettős körvonala arra vall, hogy Szinyei még nem találta meg ennek végleges helyzetét. — A hátlapon a nő átnyúló karjának körvonalai tükörképszerűen átmásolva. (Fekete kréta és ceruza.) 39. Rajztanulmányok a Pogánysághoz. Ltsz.: 1912—671, 459x295 mm, ceruza, 1869. Az alsó tanulmány derékszögben átmetszi a fiatal szembonülő nő képét. Koszorús hajfonatú fiatalasszony, hosszú fülbevalókkal, nyakán kis csipkegallérral, násfával. Hasonlít Borzeviczyné Szinyei Ninon későbbi bensőséges olajképére, nyilvánvalóan őt ábrázolja, de arca teltebb, valószínűleg csecsemőt szoptat. (Repr. a Magyar Művészet 1935. évf. 106. és a Művészettörténeti Munkaközösség 1953. Évkönyve 371, valamint Pataky D.: Magyar rajzművészet 1960. 70. kép). Egyike Szinyei legelevenebb legközvetlenebb rajzainak. A Pogányság előbbi 3 vázlatánál korábbi a hátlapon lévő két másik férfiakt — szintén a Pogányság-hoz. —• még modellszerű, a mellső oldalon levő 3 csoport-tanulmány közül 2 viszont már szinte azonos az olajvázlattal. A vonalak határozottak, de csak a mozdulatot jelölik, még adósak a részletekkel. A felső rajz a hiányzó fejekkel, lábakkal inkább csak torzó-tanulmány. A harmadik tanulmányt Szinyei az utóbbi csoport nőjének hasfelületére vázolta föl. 40. Szerelmespár. Ltsz.: 1933—2468, 300x467 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei, 1870-ből.
