dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában

rézkarcai után készült másolatok. A természettanulmányokon és egy erotikus rajzon kívül különösen két kései plein-air kép terve, az Ebéd, és a Párbaj gondolata érdemel figyelmet. SZINYEI RAJZAI A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN 1. Dévény vára omladékai. Ltsz.: 1933—2472. 243x311 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei Pál, dec. 20. 1857 Eperjesen. A franciák által 1809-ben fölrobbantott vár megmaradt része a pártázatos, erkélyes donjonnal, Dunáig terjedő bástyákkal, két őrtoronnyal. Alul a váron kívül háttal sétáló pár, cilinderes férfi, napernyős nő, elöl botjára támaszkodó, nagykalapos pásztor, mellette nyugvó kecske és két bárány. A rajz minta-lap után, átlátszó papírral készült másolat, idegen segítséggel. Szinyei ekkor 12 y

2 éves volt. 2. Folyó- vagy tóparti részlet. Ltsz.: 1933—2473, 197x270 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei Pál 1858 Eperjesen. Az innenső part baloldalán viharvert öreg fa alatt 2 kecske, jobboldalt rövid fakorlát. A túlsó partot dús lombozatú fák jelölik, mögötte dombok. A rajz szintén másolat. Erre is vonatkoznak az előbbi megjegyzések. 3. Víziló-vadászat. Ltsz.: 1933—2475, 197—270 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei Pál Jernye 1859. Elöl letaposott, magas fűben nőstény víziló kölykével, mögöttük leselgető néger és közeledő vadászok. A háttérben nagyobb fák, pálmák, lapos táj. Nyilvánvalóan valamilyen afrikai vadászkönyv ábrájának másolata. 4. Útonálló bandita. Ltsz.: 1933—2474, 153x99 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei Pál Jernye 1860. Hegyvidéki ösvényen torzonborz bandita, jobbjában puskával, előrenyújtott öklével fenyegeti az előtte térdelő szakállas férfiakat. Valamilyen ponyvatörténet illusztrációjának másolata. 5. Jernye látképe. Ltsz.: 1933—2478, 196x322 mm, ceruza, jegyezve: Jernye és a mester későbbi névaláírása. A széles margón Szinyei följegyzése: első természet utáni rajzom. Az alacsony hegyek tövében elterülő község jobb oldalán a birtokos otthona emeletes, földszintes gazdasági épületeivel, udvaraival, hátul a templom tornyával, baloldalon a díszkert, melyet kis tó élénkít, rajta 2 evezőssel. A kastélynak csak teteje bukkan elő a fák mögött. Az épületek félénken, de helyes látással rajzolva, a fák, bokrok lombjainak golyói egymás mellett, külön-külön éreztetve. A domboldal és jobb felől a Svinka-völgy hegylánca viszont meglepő megfigyelő és ábrázoló készségre vall. Előre vetik Szinyei későbbi természetlátó őszinteségét. A felhőzet is sikerült, az átmeneteket törlővel lágyította. Bizonyára Szinyei is megállapította később a rajzban jelentkező tehetségét. (Repr. a Művészeti munkaközösség 1953. Évkönyve 359 o.) 6. Niobe (Nagy Sándor) fej. Ltsz.: 1933—2477, 501 x404 mm, ceruza és szén, jelezve: Paul Szinyei. Az akadémiai első osztályt végző Szinyei itt a fényes árnyékelosztás éles elhatárolására, a plasztikus formák erős kiemelésére törekszik. Melier Nagy Sándor fejének mondja. (Op. cit. 27. o.) 7. Venus-torzó. Ltsz.: 1933—2479, 630 X 435 mm, ceruza, jelezve: P. v. Szinyei. Itt már a fények és árnyékok lágyan folynak egymásba, csak a körvonal érezhető, a belső rajz eltűnik. 8. Öreg bajor parasztasszony. Ltsz.: 1933—2480, 562 X 414 mm, fekete kréta és szén, homlokán a fény fehér krétával, jegyezve: Szinyei. Mellkép negyed profilban, fején kendő. Semmi egyéniség nincs benne, sem jobb, sem rosszabb az átlagnál. Főiskolai festőnövendékeknek általában ilyen tanulmányfőket kellett rajzolniok. 9. Putifárné. Ltsz.: 1933—2440, 323x 256 mm. Négy ceruza-vázlat, azonos mozdulat-tanulmányokkal. A legvilágosabb közülük a nyugágyon fekvő nő, amint csábítóan simul a faunszerű legényhez. Ez a kompozícióterv bekeretezve. Hátlapján Attila özvegye halott férje előtt térdelve. (Szén.) Futólagos rajzötlet. 10. Nimfa vagy bacchánsnő. Ltsz.: 1933—2445, 592 x 321 mm, ceruzák. Öt különböző tárgyú, korai rajzötlet egymásra rajzolva, kettő közülük nimfa, vagy bacchánsnő kecskével, József és Putifárné ( ?), jegyezve: Szinyei. Egy csoportkép kecskével és egy kép, valószínűleg Jézus születése. Kuszán odavetett vonalak. Az első, a harmadik és az ötödik keretezve. 11. Jézus születése. Ltsz.: 1933—2445 B., 295x316 mm, vörös kréta 1869 körül. Mária jobbfelé nyúlik el, ölében a kisded, mögötte baloldalon egy tehén feje bukkan föl, fölöttük sátorszerű tákolmány. Még éretlen, pár vonással odavetett ötlet. — Hátlapján a Bacchanália egy terve (ceruza). Hoffmann Edith szerint a Nyári est-é, de ezzel a jobboldalt nyitott köntösben, meztelenül álló, női alak semmiképpen sem egyezik. A rajz kusza vonalai semmiképpen sem igazíthatnak el. 12. Vázlatok a Francia forradalom-hoz. Ltsz.: 1941— 3611, 272x328 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei. 1876-ból. A karosszékben ülő, öreg dáma a központ, őt állják körül a fiatalabbak. Balról fent az egész kompozíció bekeretezve. Ezen a függöny mögül, az ablakon át való kémlelés jelenete is rajta van. A rajzokon Szinyei az alakok elosztását, inozdulataikal próbálta ki. Hátlapján 2 gondos rajztanulmány egy férfi meztelen balkarjáról és ballábáról (ceruza lavírozva). (Repr. a Művészeti Munkaközösség 1953. Évkönyve 360.) 13. Részletötletek a Francia forradalom-hoz. Ltsz.: 1933—2435, 135x211 mm, tollrajzok tussal, levélpapíron.