dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)
Soós Gyula: Medgyessy Ferenc szobrai
MEDGYESSY FERENC SZOBRAI A modern magyar szobrászat értékeinek kellő ismertetésével nagyrészt még adósai vagyunk a nemzetközi művészettörténetnek. Ezek sorában az elsők közé tartoznak Medgyessy Ferencnek, az 1932. évi párizsi Nemzetközi Kiállításon Grand-Prix-vei kitüntetett szobrásznak az alkotásai. Medgyessy 75-ik születésnapja 1 alkalmából Budapesten a. Műcsarnok termeiben nagyszabású jubileumi kiállítást rendeztek munkásságának gazdag terméséből. A kiállított szobrok zöme már évtizedek óta a múzeumok legféltettebb műkincseinek sorába tartozik. Az idős mestert kimagasló művészi érdemeiért a magyar kormány az elsők között Kossuth díjjal majd „Kiváló művész" címmel, legutéjbb pedig a „Munka Vörös Zászló Érdemrend"-jévei tüntette ki. Az új magyar szobrászat sokrétű stílustörekvéseinek sorában Medgyessy Ferenc művészete a legegyenesebb ívelésű és monumentális erejével, derűs optimizmusával társtalanul áll kortársai körében. Művészpályája küzdelmesen indult, szülei orvosnak szánták, el is végezte az egyetemet. Gyakornok volt az Orvost örvény széki Intézetben, hol ügyes anatómiai rajzokat készített, művészi vágyai itt kaptak szárnyra. Diplomáját félredobva, 1900-ban Párizsba utazott, hogy szobrásszá képezze magát. Mint szobrászkortársai közül a legtöbb fiatal, úgy ő is a századvég nagy francia mesterének, Rodinnek hatása, alá került, de ez a hatás Medgyessynél nem volt maradandó, mindössze néhány hónapra korlátozódott. Hivatalosan Jean-Paul Laurensnek volt a tanítványa, a Julien Akadémián, hol meglehetősen szabadon mozoghattak a növendékek. Medgyessy idejének zömét a Louvre gazdag gyűjteményének tanulmányozására fordította, hamarosan az ókori görög szobrászatnál kötött ki. Mint visszaemlékezéseiben mondja : „Döbbenetes világ kapuja tárult ki előttem Párizsban, a Louvre falai között. Az ógörög szobrokban magasfokú költészetet, utolérhetetlen szépséget láttam. — Nagy súlyos kőtömbök és mégis élőlények. Nem üres formák, mint először hittem, hanem rejtett finomságuktól gazdagok. Ezek nemcsak mondják, hanem messziről kiáltják a maguk széles, nagy erőtől duzzadó formáit, Ezek a bálványok a szobrászat ősei. Itt nem lehet tévedés. Négyötezer év után is örök plasztikai igazságok. — Ezektől indultam el szobrászi pályámon. Az évezre:les kövek nagy örök fogadalmat vettek ki belőlem. Hitet tettem előttük."- A mester Párizs után beutazta Európa nagyobb városait, sok mindent látott, szeme előtt hullámoztak végig századunk stílustörekvései, de művészete ezek hatásától mentes maradt. Következetesen kitartott az ókori szobrászat szépségének csodálata mellett. Sokat tanult az ógörög, etruszk, asszír és babilon mesterek alkotásaiból, de soha nem utánozta azokat, ízig-vérig friss felfogású, modern szellemű műveket alkotott, melyek a mai ember érzésvilágához szólnak. Művészi törekvései az 1907-ben mintázott „Bámészkodó kislány" portréján (74. kép) már kristálytisztán mutatkoznak meg. 3 A szoborművet erőtől duzzadó, monumentális formaképzés jellemzi. Egyszerű formákkal, látszólag kevés eszközzel igen sokat mond, mélyről jövő művészi élményt tolmácsol. Medgyessy vaskos, tömör formái sokban Maillol törekvéseivel mutatnak rokonságot, de ez nem egymásra hatásnak, hanem azonos művészi lelki világnak a következménye. Ezt az is mutatja,, hogy Maillol és Medgyessy alkotásait jobban megfigyelve, mind eredeti, egyéni vonásokat rejtenek magukban. Maillol főleg bronzban formálta, meg alkotásait. Medgyessy viszont a kőszobrászat szerelmese. Maillol formáinak felülete sima, szinte acélkeménynek látszik. Ezzel szemben Medgyessy vaskos formáit az élet melege hatja át. A mester különböző témák ábrázolásával foglalkozott, de leginkább a dústestű, életrevaló, tenyerestalpas nők és teltidomú fiatal férfiak a kedvelt modelljei. Ezekről mintázta, nagy, zárt felületekben összefogott aktjait, vagy lepelszerű ruhába öltözött figuráit. Művészetének igen jellemző vonása a szívbőljövő életvidámság, mely még a síremlékcin is megmutatkozik. A halál, a gyász, a sorsban való mélységes megnyugvás szimbólumaként jelenik meg művein. Számos síremléke közül talán az 1950-ben mintázott „Álló fiatal nő" (71. kép) a legszebb, mely Budapesten a Farkasréti temetőben Radnai Béláné sírját díszíti. Gipszmodelljét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi 4 . A magyar rovásírás betűivel díszített oszlopra támaszkodó bájos női alak kerekded egyszerű formái, a világosan elrendezett ruharedők, az antik szobrászat legszebb alkotásaira
