dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)

Farkas Zoltán: Képzőművészetünk és Európa

110. Károly Ferenczy (1862-1917): Femme peintre. 1903. Ferenczy Károly (1862-1917): Festőnő. 1903. dúsával, vértelenekké válva lehetne, ha ugyan lehetne, megközelíteni. Az életben való érzéki gyönyörködés legalább is olyan hitté és vallássá válhat, mint az aszkézis, vagy a lét értelmének tagadása. Nyugodjunk belé, nem vagyunk aszkéták, nem vagyunk buddhisták, nem tudunk fanatikusan elfogultak lenni. Ennek köszönhetjük művészetünk értelmét, pompás érzékiségét, színességét és mindenekéi öt 1 kiegyensúlyozottságát, mely elutasít minden fantazmagóriát is, akárhogyan lekicsinylik ezért némelyek. Kiveti magából az egészségtelent (11., 107., 111., 1Kb kép). De vajon mért is mondtam el mindezt? Mert festészetünknek helyet keresek Európában. Meglehetősen kényes feladat ez. Vigyáznunk kell, nehogy nacionalista, elfogultságba essünk és arra is, hogy mások relatíve jogos érzékenységét meg ne sértsük. De lehetetlen némi próbát nem tenni. Ha képzőművészeti műveltségben nagy európai nemzetek festészetével hasonlítjuk össze a miénket, mindjárt akad egy-kettő, amellyel szemben elsőbbségünk nem kétséges az új időkben. így az olasszal és osztrákkal szemben, mely a némettől fejlődése szempontjából bízvást elkülöníthető és a monarchián belül versenyzett a miénkkel. De vajon miképpen álljuk meg helyünket, a fölötte nagy kiterjedésű és bőséges termésű némettel szemben? Merész, sőt vakmerő kérdés ez. Hiszen a német irodalom és tudomány egyebet sem tesz évek óta, hogy a német képzőművészetet a francia mellé sorozza, sőt egyes művészeit is áramlatai tekintetében fölébe helyezze. Mellesleg megjegyezve velünk szemben ez az irodalom mindig igen szűkmarkú volt és vagy elhallgatta művészetünket, vagy lehetőségéhez képest lebecsülte mint Munkácsy val kapcsolatban is, akivel szemben az egyideig őt utánzó Liebermannt is többretartotta Munkácsy hatása alatt festett műveiben. És túlzott Uhde mértéktelen feldí cseresé ben is. Nos a némettel 111. Adolf Fényes (1867-1945) : Nature morte au pain d'épices. 1900. Fényes Adolf (1867-1945): Mákoskaláesos csendélet. 1900.