dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)

Farkas Zoltán: Képzőművészetünk és Európa

KÉPZŐMŰVÉSZETÜNK ÉS EURÓPA Most, amikor már nem sok idő választ el attól, hogy a Magyar Nem/.eti Galériában legújabbkori festészetünk és szobrászatunk sokkal megfelelőbben mutatkozhassék be, mint eddig, ismét felvetődik a kérdés, miképpen viszonylik képzőművészetünk az európaihoz. Régóta érdekelt engem is s ma alighanem minden megoldásra váró képzőművészeti kérdésnél inkább foglalkoztat. A választ hovatovább ötven év óta keresem reá. Együtt élve ezalatt a magyar képzőművészettel és közvetlen szemlélet útján megismerkedve a többi európai nemzetével, némi tapasztalatokat szereztem s ez ad nekem bátorságot, hogy hozzászóljak ehhez a kérdéshez. Sokan felvetették és érintették futólag az elmúlt félszázad alatt, de három író bármennyire eltérő szempontokból is, élesen körvonalazta és épp oly éles választ adott reá. Egyáltalában nem voltak javunkra elfogultak. Sőt ! Meglehetős szigorúan ítélkeztek. Fiilep Lajos Magyar Művészet című tanulmányában 1922-ben, Kállai Ernő az új magyar piktúrát ismertetve 1925-ben, végül Genthon István 1935-ben az új magyar festészetet öszcfoglaló munkájában. Nem volna illendő, hogy évtizedek múltán, ezek gazdag képzőművészeti termésére támaszkodva, most perbe szálljak velük, de közlöm meggyőződésemet, mely abban csúcsosodik ki, hogy festészetünk európai viszonylatban is igen előkelő helyen áll, s vele jó egynéhány nemzetnél kiválóbb eredményeket értünk el (5.,ti.,7.,103.,104.,105. kép). Csupán festészetünkkel kívánok foglalkozni, szobrászat unkkal és architektúránkkal nem, mert az a nézetem, hogy lemaradt az európai versenyben, habár kétségtelen, hogy bennük is erősen fejlődtünk. De egy művészt mégis ki kell emelnem Medgijexsy Ferencet, a szobrászt, akinek művei t úlnőttek az átlagon és alighanem érdekelnék Európát is. Előre kell bocsátanom azonban, hogy eszem ágában sincs festészetünket a franciával egybevetni, mert az a legújabb korban, azaz a nagy forradalom óta, fároszként magasuk ki a többi és így a mienké fölé is, amit viszont egyetlen másik európai nemzetről sem lehet állítani. Mert volt és van egynéhány festőnk, akit nem lehet kihagyni Európából. Kezdjük cl sorukat Munkácsy Mihályon, akit egyidőben szinte divat volt szidni minálunk. Több 103. Károly Lötz(1833 -1904): Crépuscule du soir. 1870. Lot/. Károly (1833 -1904): Alkony. 1870.