Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. (Budapest, 2012)
. J. 1 Erzsébet tér a Deák Ferenc utca felöl, 1896 körül. A Szent István Bazilikától balra található második házban volt az első műterme. Erdélyi Mór felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény A FOTOGRÁFUS Erdélyi Mór pályája Erdélyi Mór magyar királyi kormányfőtanácsos, császári és királyi udvari fényképész^ és filmgyártulajdonos 1866. december 3-án3 született Érsekújváron. Apja jómódú terménykereskedő volt, „akinek uszályai Gáláétól Passauig jártak a Dunán, ám egyik napról a másikra tönkrement”.4 A család anyagi helyzete az 1873-as bécsi krach után megrendült, majd az 1890-es évekre elszegényedése miatt megélhetést kellett keresnie.5 így érettségije előtt kimaradt az érsekújvári ferences gimnáziumból és a család második legidősebb gyermekeként állás után kellett néznie. A hetedik osztályos jó tanuló csapásként élte meg, hogy abba kellett hagynia az iskolát.6 Budapestre utazott fényképészmesterséget tanulni. Ellinger Ede udvari címet elnyert, neves fotográfus és műtermi fényképészhez állt be, akinél 1884-1891 között inasként tevékenykedett.7 Ezt követően 1891-ben nyitotta meg első műtermét Pesten, az Erzsébet tér 18-ban, melyet számára már a kezdetektől úgy tervezték, hogy ott lesz a lakása és felette üvegműterme.8 1896-ban 15 évre szóló bérleti szerződést kötött a Magyar Királyi Tudományegyetemi Alappal, mivel az orvosi egyetem egykori épületének helyén, a Kossuth Lajos utca és az Újvilág utca által határolt saroktelken felépült a tudományegyetem tulajdonát képező díszes bérpalota.9 Ennek az épületnek az ötödik emeletére a nyugati oldal padlásteréből fényképészeti A fotográfus műterme a Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkán, 1900 körűi A ház homlokzatán Erdélyi Mór cégére látható. Klösz György felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény műtermet építettek, melynek első bérlője Erdélyi Mór volt.10 * Az épület udvarának nyugati oldalán, „L”-alaprajzü beépítésben jelent meg a műterem. „A ... tervek szerint a 7,55x9,98 m-es felvételi terem a Semmelweis utcai részen helyezkedett el, három nagy és kisebb ablakkal az utca felé. A felvételi szobát egy előszobából és egy váróteremből lehetett megközelíteni. Ez utóbbihoz három kisebb helyiség, valószínűleg szalonok tartoztak. A felvételi teremhez tartozó sötétkamra 2,43 m hosszú volt. A Hatvány utca felé eső szárny teljes frontján kapott ... helyet a könyvkötő terem (5,10 x 3,42 m), az üvegtetejű kopírozó terem (10,50 m), valamint a festő és retusáló termek.”" A századforduló éveiben ezt a főváros egyik legmodernebb fotografáló intézetének tartották. Már ekkor sikeres és keresett portréfényképész volt, műtermét politikusok, arisztokraták, jeles tudósok látogatták. Első munkái között találjuk a Fővárosi Tanács 3 Győri Lajos: Ki kicsoda a magyar fotográfiában című életrajzi lexikon adattára. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár Fotótörténeti Dokumentáció: Erdélyi Mór. (A továbbiakban: Győri MNM TF.) 4 Kincses Károly: A Magyarország album fényképésze. MNM TF. (A továbbiakban: Kincses MNM TF.) 5 Baróti Judit: Erdélyi Mór élete és munkássága. In Fotóművészet 1997:5-6. (A továbbiakban: Baróti 1997.) 6 Kincses MNM TF. 7 Demeter Zsuzsanna: Erdélyi Mór. MNM TF, Adattár: Erdélyi Mór. 8 Uo. 9 Cs. Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten. http://bfl.archivportal.hU/id-226-cs_plank_ibolya:fenykepeszmutermek.html és uő: In Budapesti Negyed 1997. 15: 6-105. (Megtekintve: 2011. november 15.) 10 Uo. " Uo.
