Bányai József: A vadászat tárgyi eszközei - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 2. (Budapest, 2010)

Uradalmi vadászat hivatalos vendége lövés közben (1910-es évek)

anyagból felépített román stílusú épületbe szállítottak át, majd a jáki templomból a reneszánsz épületben levő Bakács-kápolnába helyezték át. A vadászati anyag döntő többségét az Országos Halászati Felügyelőségtől kapott madarak — túzok, szárcsa, bölömbika, vadlúd stb. — képezték (113 darab).

A majdani állandó épületben elhelyezendő kiállítások szakosztályonkénti berendezéséhez szükséges alap- és falfelületeket Pokorny Tódor térképészmérnök tervezte meg. Az „együvé tartozó és hasonnemű” erdészeti és vadászati szakosztály összesen 634 m2 felületet kapott. Ebből külön a vadászat mindössze 167 m2-t!6

A múzeum szilárd anyagból történő felépítésével ismét Alpár Ignác műépítészt bízták meg. 1903-ban a reneszánsz épület, majd 1904 tavaszán a gótikus épület munkálatai is befejeződtek.7 A berendezéshez szükséges előkészületeket Saárossy-Kapeller Ferenc miniszteri tanácsos végezte, számos kiváló szakember - akik az egyes osztályok megszervezésében is komoly segítséget nyújtottak - közreműködésével.

Paikert 1905-ben levelet írt Darányinak, melyben tudatta, hogy a múzeum egyes osztályainak berendezéseihez szakértőket kértek fel. A vadászaté Egerváry Gyula és Ráth József lettek. Egy másik levélben azzal a kéréssel fordultak a miniszterhez, hogy az 1904. évi minisztériumi költségvetés rendes kiadások XX. fejezet 4. cím 2. rovat 7. alrovatán „közérdekű vadászati ügyek és vadértékesítés előmozdítására" előirányzott 40 000 koronából a múzeum vadászati osztálya részére beszerzendő tárgyak megvásárlására pénzt kaphassanak. Leírta még, hogy a vadászati tárgyak igen kivételesen és nehezen szerezhetők be.8

1907-ben Egerváry Gyula felkérte Odescalchi Zuárd herceget solymászattal kapcsolatos tárgyainak a vadászati kiállítás részére történő átengedésére.9 Röviddel a megnyitás előtt Saárossy-Kapeller Ferenc levelet írt régi barátjának, Fónagy Józsefnek, a kiváló vadásznak és vadászati szakírónak, melyben trófeákat kért, mivel — mint

írta - azt szeretné, „ha a vadászati rész minden tekintetben kiváló lenne". Fónagy válaszlevelében 160 darab őzagancsot, egy jó szarvasagancsot, vizslaversenydíjakat, végezetül egy vizslaidomításról és egy fácántenyésztésről általa írt könyvet ajánlott fel.10 11

A múzeum kiállításairól már a megnyitást megelőzően több újság is méltató cikkeket közölt. 1907. június 9-én I. Ferenc József adta át rendeltetésének a múzeumot. A vadászati osztály kiállításait megkülönböztetett érdeklődéssel tekintette meg, és az ott látottakról „legnagyobb elismerését” fejezte ki.

1908 tavaszán Széchényi Béla gróf két vadászpuskát ajándékozott a múzeumnak. A vadászattörténeti szempontból páratlanul értékes ereklyéket édesapja, gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar" vásárolta 1820-1825 között angliai tartózkodásának idején Londonban, John Manton, illetve Joseph Manton neves puskaművesektől. A Joseph Mantontól vásárolt puskát az ajándékozó- édesapja halála után - néhány alkalommal vadászatain használta, majd 1881-ben ,,Lancaster”-re alakíttatta át.

1909. február 8-án báró Splényi Ödön hagyatékát: vadászkürtöt, jelzőkürtöt, vadásztőrt, vadászpoharat- összesen 14 tárgyat - özvegye, Blaha Lujza megvételre ajánlotta fel a múzeumnak. A 200 korona értékű hagyatékot Pokorny Tódor térképész, a múzeum alkalmazottja vette át és leltározta be.n

1922. április 1-jén Földi János ny. miniszteri tanácsos levél útján közölte a múzeum igazgatóságával, hogy az „Erdészet-, Vadászat-, Osfoglalkozások” és más csoportok gyűjteményeinek gyarapítására felajánlja a tulajdonában lévő tárgyakat, melyeket 1—24-ig tételesen felsorolt. Volt közöttük vadászkürt, csalsíp (őz- és császármadárhívó), vadásztáska, vadászkés, vadászbutykos, illetve katalógusok 1910-ből.12

1927 őszén József főherceg egy 9,3 mm-es Mauser gyártmányú golyós vadászfegyvert ajándékozott a múzeumnak. Az értékes puskát a gótikus épületben, a csütörtökhelyi kápolna oldalfalán elhelyezett tárlóban állították ki, egy, a főherceg aláírásával ellátott kézírásos lőjegyzékkel együtt.13

Az 1950-es évek első felében az új kiállítások előkészítésével egy időben újra elkezdődött a gyűjtőmunka, amely ekkor még elsősorban a kiállításokhoz kapcsolódott. A gyűjtés nem a tárgyi anyagra, inkább a dermoplasztikák készítéséhez szükséges állatokra, különféle segédanyagokra (makett, modellek, diorámákhoz szükséges anyagokra) terjedt ki.

1955-ben egy szarvashívó kürt, 1956-ban egy hótalp, 1960-ban egy szaruból készített, csodálatosan szép vadászkürt, ezüst foglalattal (készítője: Szemere Miklós költő, 1802—1881), 1961-ben összesen 14 darab, zömében igen értékes vadászeszköz került a múzeumba Fodor György budapesti gyűjtőtől.

6 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. Leltári száma: 916/248.

7 S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum, 1896-1956. Budapest, 1956. 58.

8 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. Leltári száma: 921/119.

9 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. sz.n. R.M.A. (1907)

10 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. sz.n. R.M.A. (1907)

11 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. Leltári száma: 971/148.

12 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. Leltári száma: 107/1922.

13 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. Leltári száma: 674/1927.

6