Szőllősy Gábor: Ifj. Vastagh György állatszobrai - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 1. (Budapest, 2009)

Szőllősy Gábor Ifj. Vastagh György állat szobrai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Ifj. Vastagh György 1868. szeptember 18-án született Kolozsvárott, elismert képzőművész családban. Apja, id. Vastagh György (1834-1922), testvére, Vastagh Géza (1866-1919) festőművészek, leánya, Vastagh Eva (1900-1942), fia, Vastagh László (1902-1972) szobrászművész volt. A művészcsalád alapítója, id. Vastagh György Szegeden született, Vastagh János hajósgazda nyolcadik gyermekeként. Tizenöt évesen, 1849-ben beállt a szabadságharc hadseregébe. Az 1850-es években Szegeden és Bécsben tanult festészetet. 1857-ben Kolozsvárra költözött, ahol fényképészműtermet nyitott. Ezzel párhuzamosan folytatta festőművészi tevékenységét. Főleg portrékat festett. Kolozsvárott házasodott össze Schell Josephine-nel 1863-ban. 1876-ig négy gyermekük született. Id. Vastagh György az 1860-as évektől portrék mellett az erdélyi népélet jeleneteit is festette. Kedvelt témája volt a cigányok élete. A család 1876-ban Budapestre költözött. Id. Vastagh György 1877 és 1905 közt József főherceg udvari festője volt.1 Budapesti

műtermében élénk művészeti, társasági élet zajlott. Gyakori vendégei voltak a 19. század végének neves festői, szobrászai, köztük Zala György, ifj. Vastagh György későbbi mestere. Ifj. Vastagh György testvérbátyja, Vastagh Géza festőművész Münchenben tanult, előbb Hollósy Simon magániskolájában, majd Gabriel von Hacklnál, aki később öccsének is mestere volt.2 Több alkotása megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében. Festményeinek egy része kifejezetten a múzeum megrendelésére készült. Ifj. Vastagh György művészeti tanulmányait 1887-ben kezdte annak a Zala Györgynek a tanítványaként, aki többek közt a millenniumi emlékmű hét vezérének szobrát, vagy a budai várban álló 1848-as honvéd emlékművet készítette. Ez utóbbi szobor kompozíciós megoldásai nagy hatással voltak a fiatal Vastagh György első köztéri szobrára, a pápai 1848-as emlékműre. Erre az emlékműre még tanulóévei alatt, 1888-ban kapott megbízást.5

Tanulmányait 1889-től

1892-ig Münchenben folytatta Gabriel von Hacklnál, akinél rajzot, majd Syrius Ébereiénél, akinél mintázást tanult. 1893-ban Párizsban Emmanuel Frémier-nél és Alexandre Flaguiére-nél végzett tanulmányokat.4 A

kolozsvári Mátyás király szoífj. Vastagh György első nagy sikerei idején, a 19—20. század fordulóján bor pályázathoz készített vázlatai felkeltették Popovics Sándor földművelésügyi államtitkár érdeklődését. Ez alapján a minisztérium az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításra megrendelt a művésztől ötven darab, 1/4 méretarányú festett gipsz állatszobrot, amelyek a korszak magyar háziállatfajtáit, illetve kiemelkedő tenyészállatait 1 Barla-Szabó László:

A Vastagh művészcsalád. In A Vastagh művészcsalád. (Kiállítási katalógus.) Budapest, 2004, 4. o. (A továbbiakban: Barla-Szabó László: A Vastagh művészcsalád.) 2 Barla-Szabó László:

A Vastagh művészcsalád. 5. o. 3 Török Zsófia: Ifj.

Vastagh György. In Für Lajos - Pintér János (szerk.): Magyar agrártörténeti életrajzok. III. Budapest, 1989, 557. o. (A továbbiakban: Török Zsófia: Ifj. Vastagh György.) 4 Barla-Szabó László:

A Vastagh múvészcsalád. 6. o.