Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája - különös tekintettel a „kulákkérdésre"

1. § rendelkezése ellenére az őszi búzát, rozsot, vagy őszi árpát az előírt területen és - a megyei ütemtervnek megfelelően - időben nem veti el, illetve a vetéshez nem csávázott és tisztított vetőmagot használ, b) aki a 3. §-ban meghatározott szántási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, c) aki a 6. § alapján történt igénybevétel céljára traktorát, igásállatát, vetőgépét, vagy talajművelő eszközét nem engedi át, a más részére elrendelt szántási illetve vetési munkálatokat nem végzi el, vagy az igénybevétel meghiúsítása céljából traktorát, igásállatát, vetőgépét, vagy talajművelő eszközét megrongálja, megsemmisíti, elrejti, vagy az igénybevétel alól bármi módon elvonja. A pénzbüntetésre a rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint. Azt a traktort, vetőgépet, igavonó állatot, illetőleg a felszerelési tárgyat, amelyre nézve a kihágást elkövették el lehet kobozni." Az ilyen rendeletek alapján évente százezrek ellen folytattak rendőrségi vagy bírósági eljárást. Különösen súlyos büntetésre számíthatott az, akit kuláklistára vettek.

63 A mezőgazdasági munkák rendeleti „ellenőrzése" és „tervezése" Az ötvenes évekbeli káderuralmat állandóan az gyötörte, hogy rendelkezéseit „a parasztok elszabotálják", ezért a mezőgazdasági munkák elvégzését rendeletekkel is szabályozták, tervezték, ellenőrizték. 1951 őszén például a FM a következő rendelkezést adta közre: „Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésének fokozottabb ellenőrzése és a végrehajtási tervek teljesítésének pontos felmérése érdekében a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások és a községek kötelesek a betakarítás, az őszi vető- és mélyszántás, valamint az őszi növények elvetésének végrehajtásáról jelentést tenni. A jelentéseket minden hó 5., 10., 15., 20., 25. és 30. napján az előző időszak munkateljesítményéről kell megtenni." A rendelkezés értelmében a magántermelőkre kivetett tervek teljesítését a mezőőrök és dűlőfelelősök jelentették a községi tanácsoknak. A községi és járási jelentéseket pedig a megye a földművelésügyi miniszternek összesítve küldte meg. A dolgok természetében rejlett, hogy ötnaponként a szántás-vetésben bekövetkezett változásokat nem lehetett ellenőrizni. A tervek nem teljesítéséért a rendelkezések a községi, járási, megyei vb-elnököket tették fegyelmileg felelőssé. Akik viszont éppen ennek elkerülésére az észlelt „hiányosságokat" is lehetőleg a legritkább esetben jelentették. Igaz, hogy ahol a „jelentések" termelői mulasztásokról szóltak, ott a büntetés nem maradt el.

64 Termelési szerződések és „közellátási bűntettek" „A termelési szerződéseket gyakran az. önkéntesség megsértésével kötötték, és azokkal szemben, akik önként nem voltak hajlandók szerződni, nemegyszer nyomást, adminisztratív rendszabályokat alkalmaztak, mint ahogy általában sűrűn alkalmaztak az egyéni parasztokkal szemben is meggyőzés helyett adminisztratív rendszabályokat, büntetéseket."

65 53 16.088/1950. VIII. 6. FM-rendelet. 64 18.091/1951. IX. 2. FM-rendelet. 65 Rákosi Mátyás 1953. július 11-i budapesti pártaktíván tartott beszéde. In Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. 4. bőv. kiad. Bp., Szikra, 1955.