Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája - különös tekintettel a „kulákkérdésre"

tés 38,2%-kal, juh 37,7%-kal csökkent. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kulákság az általa beszolgáltatott hús, zsír, tojás mennyiségének jelentős részét nem maga termeli, hanem dolgozó parasztoktól vásárolja fel. A kulákoknál kb. 50,2 kh. szántó­ra jut egy számosállat (országos átlag: 3,8 hold). Lóállományukat azonban szívesen megtartják, ezzel fuvarozást végeznek és így igen magas jövedelemhez jutnak." „A kulákság befolyása politikai téren tovább csökkent, de ez a csökkenés nem áll arányban a kulákság gazdasági erejének gyengülésével. Gyakori eset, hogy azok a kulákok, akik földjüket felajánlják az államnak (különösen, akik már 1948-ban ajánlották fel), nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a dolgozó parasztokra, mint azok, akiknek jelenleg is van földjük. A kulákság politikai befolyása mutatkozott meg abban is, hogy a kulákok egyes községekben az elmúlt hónapokban a dolgozó parasztok jelentős részét is különböző kérdésekben maguk mellé tudták állítani. (Például begyűjtés, tagosítás és ellátási kérdésekben.) (...) az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett a kulákság által elkövetett bűncselekménvek és szabotázsok száma. A bíróságok jú­niusban 3070, júliusban 4123 kulák ellen hoztak ítéletet." „A kulákság elleni harc szempontjából új helyzet teremtődött a termelőszö­vetkezeti falvakban és városokban, ahol a kulákság földjeinek túlnyomó részét felajánlotta az államnak. (Például Mezőtúron az ott lakó 578 kulákcsaládból 497 összes földjét felajánlotta, 81 kulákcsalád összesen megtartott 886 kat. holdat.) De ezekben a szövetkezeti városokban is jelentős számban kerültek be az ez év tava­szán történt tömeges szövetkezetesítés idején kulákok a termelőszövetkezetekbe, főként olyanok, akik földjük egy részét már régebben felajánlották, vagy akiknek földje nem érte el a »kulákhatárt«, azonban valójában kulákok, kizsákmányolók. A termelőszövetkezeti városokban a föld jelentős részétől megfosztott kulákság nagy akadályát képezi a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok megszilárdulásának és további fejlődésének, mert a kulákság baráti, rokoni és egyéb kapcsolatokon keresztül befolyását érvényesíteni tudja a termelőszövetkeze­tekre és csoportokra is." „Falusi párttagjaink és vidéki funkcionáriusaink is gyakran nem veszik észre vagy nem akarják észrevenni a kulákság aknamunkáját és sok helyütt arra az álláspontra jutnak, hogy a kulákság meghúzza magát, »teljesiti kötelesseget«. A kuláksággal szembeni engedékenységre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti cso­portokba befurakodott kulákokat falusi pártszervezeteink sokszor csak a felelős pártszervek figyelmeztetésére és hosszas rábeszélés után zárják ki." „Meg kell akadályozni, hogy a kulákok egy része a gazdasági korlátozó rend­szabályok (adó, begyűjtés) alól kivonja magát, ezért minden községi tanácsnál az 1948. előtti vagyoni helyzetet figyelembe véve el kell készíteni a kulákok névjegy­zékét." 53 Az új szakasz (Az MDP KV 1953. június 28-i határozata a kulákkérdésben) Az 1953 tavaszán kialakult általános elégedetlenség hatására az MDP KV 1953. június 27-28-i ülésén kénytelen volt foglalkozni az ország helyzetével. Az itt elfoga­A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956. 144-148.

Next

/
Oldalképek
Tartalom