Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája - különös tekintettel a „kulákkérdésre"

Feketézők, a gazdasági rendőrség (GR) és az árellenőrzés Az ellenőrzések, rendészeti akciók szigorodásával párhuzamosan propagandahadjárat indult, mely a gazdasági visszaesés okozóiként állította be a „feketézőket" és a „nyerészkedőket" az élelmiszerhiány alapvető okainak feltárása helyett. A hatalom propagandája (nemegyszer tudatos szervezkedése) nyomán többször is lincselésre került sor.

24 A „gazdasági rendőrség" (GR) megszervezésére formálisan a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya tett már 1945. június 28-án javaslatot. Egy a feladatkörre vonatkozó augusztusi javaslat szerint a létesítendő (eredetileg) gazdaságpolitikai alosztály feladatköre egyértelműen megtorló, megelőző, illetve felderítő jellegű. Tevékenysége azonban kiterjedt jogszolgálati kezdeményezésre (rendeletek előterjesztésére), személyi és cégnyilvántartás felállítására is. Tételesen feladatául szabták: „a múltra vonatkozóan: a demokratikus újjáépítés biztonságára aggályos, a múltban fasiszta magatartást tanúsító személyek elleni alapos nyomozás és kellő nyomozati adat alapján közigazgatási eljárás lefolytatása", azaz internálásra való „javaslat megtétele". A GR 1946 első hét hónapjában 14 ezer feljelentést vizsgált ki (mintegy ötezer „árdrágítási", négyezer „árurejtegetési", háromezer-hétszáz „valuta- és aranyüzérkcdési" esetet; ötezer alkalommal tartottak házkutatást; mintegy ezer embert tartóztattak le, s több százat internáltak). (Csupán az árdrágítást 5-10 év fegyházzal büntették, sőt kivételes esetben halálbüntetés is kiszabható volt.)

25 A stabilizáció védelmére megszervezték az Anyag- és Árhivatalt, legfontosabb feladata az árszabályozás és árellenőrzés lett. A hivatal több tízezer árellenőrből álló országos hálózatot hozott létre, amelynek munkáját a rendőrség, a pénzügyőrség és a pártok önkéntes ellenőrei segítették. 1947 utolsó negyedévében az Anyag- és Árhivatal feljelentése alapján 1500 esetben szabtak ki büntetést (átlag 30 nap börtönbüntetést, de előfordult 7 év fegyházbüntetés is).

26 Mindeközben folytak az államosítások.

27 3. Fordulat a szövetkezetpolitikában A földművesszövetkezetek általános falusi szövetkezeti jellegének felszámolása Az MDP vezetése 1949-ben döntött arról, hogy a földművesszövetkezetek - „felvásárlási" megbízatásaik és a termelőszövetkezeti csoportok (tszcs-k) feletti adminisztratív felügyelet megtartása mellett - általános falusi szövetkezeti formából falusi kiskereskedelmi (vegycskereskedést, kocsmát, húsboltot üzemeltető) egységekké alakuljanak. Valójában ezzel arról döntött, hogy a földosztás során vagy azt követően különböző rendelkezések folytán a falusiak kezére került, tulajdonukba 24 Vö. a példákra is: Szakács Sándor-Ziiiner Tibor: A háború „megváltozott természete" Adatok és adalékok, tények és összefüggések 1944-1948. Bp., Genius Gold Bt. 1997. 25 Szakács Sándor-Zinner Tibor: A háború „megváltozott természete" 142-144. 26 Pető Iván-Szakács Sándor, 1986.1. m. 75-76. 27 Pető Iván-Szakács Sándor, 1986.1. m. 95-103.