Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Agrárpolitikai elképzelések a 20. század első felében

szagos átlagban csak 4-5 hold földhöz jutott, ez az önálló (családi) gazdálkodási eleve nem tette lehetővé. Ráadásul igaerővel és mezőgazdasági eszközökkel sem rendelkezett. Kulturális és civilizációs adottságai, ismeretei feltűnően hiányosak voltak.

14 Megkezdődött a fiatalok, középkorúak elvándorlása a faluból, illetve az ingázás, kezdetben a segédmunkát lehetővé tevő építkezésekre, majd valamiféle ipari, kereskedelmi szakma elsajátítása következett. A kolhozosítás ezt a folyamatot felgyorsította s egyben még fájdalmasabbá tette. A beszolgáltatási rendszer a kezdetben még kinnmaradottakat is súlyos próba elé állította. Egy 13 holdas rédei gazda 1954. évi Beszolgáltatási könyvéből idézem kötelezettségeit. „Terménybeadás: 2117 kg. Hús (hízott sertés, baromfi, tojás stb.): 221 kg." Mindehhez járult a személyi kultusz valamennyi átka, a terror, a kuláklisták, a hatalmi önkény.

15 Bár Nagy Imre 1953-as kormányprogramja kapcsán felcsillant a változás reménye, Rákosi Mátyás Moszkva támogatásával gyorsan eloszlatta az optimista várakozásokat. Rákosi és csoportja tehát visszacsapásra készült, elszántan folytatni kívánta korábbi hatalmi politikáját és diktatórikus módszereit. Ezáltal azonban inkább táplálta a tüzet, amely persze sok más tényezővel együtt az 1956. évi októberi forradalomhoz vezetett. 14 Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945-1947. Bp., 1969, Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Bp., 1972. Szakács Sándor: A földreform és a kisüzemi mezőgazdaság (1945-1948). In: Magyarország agrártörténete 437-484. 15 Varga Zsuzsanna: Az agrárium 1945 - napjainkig. In: Agrárvilág Magyarországon... 261-293.