Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Varga Gyula: Mezőgazdaságunk nemzetgazdasági szerepváltozásai

3. ábra A kistermelők által előállított és értékesített fontosabb termékek 3000 — 2500 2000 1500 zöldségfélék, gyümölcs 1000 t 1000 t vágósertés, vágóbaromfi, tyúktojás, tehéntej, 10001 1000 1 millió db milliói t'ágónyúl, 100 t termelés értékesítés ebből a nagyüzemen keresztüli eladás jelentősen hozzájárult a fogyasztás növekedéséhez, de a költségvetés gondjainak szaporodásához is. Az 1970-es évtizedtől kezdve - nemzetközi összevetés szerint is - kimagasló agrárkivitelt produkált a magyar élelmiszer-gazdaság. Az 1980-as években az egy lakosra jutó nettó kiviteli többlet alapján Magyarország - Dánia és Hollandia után - a világrangsor 3-5. helyét érte el. Az akkori szocialista országok közül egyedüli kivételként jelentősen hozzájárult az élelmiszerek világkereskedelméhez, a népesség javuló ellátásához. A termelés értékben mért volumenének - elfogadható pontosságú becslés szerint - az előállított agrártermékek mintegy 1/3-1/4 részét külföldön értékesítettük, így az ország lakosságának számát mintegy 50%-kal meghaladó népességet láttunk el élelmiszerrel. Az önellátási fokot mérő mutatók szerint az alábbi arányú volt a többlettermelés az 1980-as évtized során:

25 gabonafélékből, olajos magvakból 110-120%-os zöldségből, gyümölcsből 180-250%-os borból 150-200%-os növényi olajokból 350-380%-os marha- és baromfihúsból 190-200%-os sertéshúsból 135-140%os juhhúsból 480-500%-os 25 Pálovics Béláné-Varga Gvula: Magyarország agrárgazdasága és az. Európai Közösség. AKI, Bp., 1991.