Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Romány Pál: A „Nagy Imre-tanszék" és utóélete

érkeztek a magyar falvakba. A „paraszti munka" nemcsak a traktorosszakmát fogadta be, hanem - megkésve - a 20. század sok más vívmányát is. Micsurin-Liszenko leegyszerűsítő tévtanait kiiktatták, és a genetikával nálunk is ismét az örökléstan kutatói foglalkoztak a pártpolitikusok helyett. Liszenko hatalmas támasza, Nyikita Hruscsov 1965-től nyugdíjas lett. Az elvakultságtól mentes emigráció legjobbjai felismerték már a hatvanas években, hogy „felnyomulóban van egy új nemzedék, azok a magyarok, akik értik Európát és az európai nyelvet, akik tusakodva keresik a szavak értelmét, és vissza akarják állítani a magyar nyelvet eredeti méltóságába és hitelébe".

19 Kovács Imre, akit 1937-ben a „Magyar Szent Korona nevében" fogházra ítéltek a Néma forradalom című könyvéért és kizártak a Műegyetem mezőgazdasági karáról, Amerikában megírta azt is, hogy a magyar mezőgazdasági szövetkezetek nem azonosíthatók a szovjet kolhozokkal, és a háztáji - általa „belső körnek" nevezett - gazdaság bizonyította életképességét Magyarországon. A második nagy agrárvállalkozás a biológiai kapunyitás, az új, igényes fajták, a modern eljárások, a hibridizáció, a mesterséges termékenyítés, majd az embrióátültetés és más biotechnológiai eljárások átvétele vagy kifejlesztése volt. Az „őstermelői folklór" az inszeminátorokat ugyan elnevezte „nyakkendős bikáknak", de elfogadta - tudomásul vette? - a piaci versenyhez való alkalmazkodás elkerülhetetlen voltát is. Miképpen azt Nagy Imre és tanszéke is megfogalmazta egykor. Csodaszámba ment, hogy az 1956 után Angliában letelepedett Pap Endre, Európa első hibrid kukoricájának 1953. évi előállítója évente visszajárt előző sikereinek színhelyére, Martonvásárra. Magyarországra, az MTA meghívására és költségére. Az Akadémia főtitkárát Erdei Ferencnek hívták. A harmadik nagy témakört a kémia térhódítása, alkalmazásának rohamos, részben kényszerű növekedése jelentette. A kertészeti ágazat kiterjedése, az állategészségügy követelményei sürgették annak a felismerését is, hogy az agrártermelés, valamint az ipar több tekintetben egymásra utalt. A szelektív gyomirtó szerek - így a Svájcból származó Simazin - munkaerőt szabadított fel a növénytermesztésben, míg a fóliás kertészet új, ipari jellegű, programozott árutermelést tett lehetővé például a Homokhátságon. A feldolgozóipar is új lehetőségekhez, tartósítási eljárásokhoz jutott. Negyedszer: a hagyományos, esetenként elavult termesztési-tenyésztési módszereket felváltó-kiszorító megoldások terjedése megkövetelte a természeti-környezeti értékek védelmének, őrzésének a megszervezését. Elindult a hetvenes években a nemzeti parkok szervezése, illetve a szükséges intézmények kialakítása, és a jobb, a rendszeres nemzetközi együttműködés kiépítése is. (Jogszabályok által, de a szomszédokkal, a FAO-val stb. kötött megállapodásokkal.) A FAO-nak 1967-től ismét tagja Magyarország, 2007-től Európa Központ lehet. Mindez - ötödször - új igényeket támasztott az agrártársadalom tagjai iránt, felkészültségük, képzettségük növelésének támogatására, szervezeteik és öntevékenységük alakulására. Különleges feladattá vált az agrárnépesség utánpótlásának elősegítése, a szakma jobb - társadalmi, anyagi és erkölcsi - megbecsülése. Terjedt a szerződéses családi művelés, társadalombiztosítási és nyugdíjkedvezmé19 Kovács Imre: Új korszak küszöbén. Új Látóhatár, 1963. 5.