W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Knézy Judit: Étel alapanyag- és ételnevek a Dunántúlon a 17-18. században

1315-ből van, majd kelesztetlen lepényfélét jelzett, csak később jelölte a kelesztett mindennapi sült főételünket. Ugyanígy a tészta szó először kelesztő anyagot jelentett.

12 A 17-18. században a fogyasztott ételféleségekről készített számlákban, árjegyzékekben, egyházi és földesúri iratokban, magánfeljegyzésekben számos étel-, illetve ételnyersanyagnév található, amelyeknek a megfejtése más tájak, más korok adataival történő összehasonlítás alapján történhet. Jelen dolgozatomban vázlatosabban a gabona alapanyagú kásák, pépek, sült és főtt tészták, részletesebben a tejtermékek elnevezéseit venném sorra. A nyelvújítás előtti időszakban számos olyan ételféleségnek hagyományozódott tovább a neve és jelentéstartalma, amelyek azonos formában megérték a 20. századot. Ezek többnyire az alapvető ételféleségek közé tartoznak, akár finnugor, ugor vagy magyar eredetűek, akár jövevényszavak: az ótörök, szláv, német, olasz vagy román nyelvből való átvételek, illetve a vegyes összetételű vlach népességtől származnak. A magunkkal hozott magyar, ótörök stb. eredetű és a korai átvételeknek számító ételnevek eredetéről, azaz arról, hogy egyes szavakhoz közvetlenül melyik népcsoport közvetítésével jutottunk,

13 már 1905-ben - ma is korszerűnek számító - összefoglalás készült. Ezek adatait az etimológiai szótár is nagyobbrészt változatlanul vagy kiegészítve jóváhagyta hatvan év múltán is.

14 A gabonaalapú és tejtermékeket jelentő szavak közül sorra véve: Honfoglalás előttiek: vaj, sajt, túró, író Szláv közvetítésűek: pompos, pampuska, kalács, gánica, morvány, tarhó, zsendice, prósza, puliszka, hajdina, pohánka, tatárka, brinza Német: czőkös (cipó), zsemle, kifli, perec Román: kaskaval, málé, bálmos Olasz, részben német közvetítésűek: piskóta, palacsinta, torta, pogácsa Balkánról, főként délszlávbói átvételek: kukorica, tarhonya, laska, pite, csörege stb. A gabona alapanyagú ételek elnevezései A gabonatartalmú ételfélék körében a jelzett időszakban nagyobb változások történtek: mennyiségileg is többet fogyasztottak belőlük, mint korábban. Új nyersanyagként jelent meg a kukorica, és új tésztafélék, mint a főtt tészták, hódítottak tért a paraszti étrendben. A kenyér a jelzett korszakban a kelesztett kenyér. Az ország központi részein már főételnek számított a parasztság körében is. Ezt olyan szimbolikus kifejezések is igazolják pl. Somogy megyéből, mint az együtt élő és gazdálkodó " Kisbán E. 1997. 13 Gombócz Z. 1905. 258-278. 14 Történeti-etimológiai szótár I. 1967, II. 1970, III. 1976.