W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Gazda István: Apáczai, Szily és a tudományos szaknyelv az Encyclopaedia megírása 350. évfordulóján

Apáczai, Szily és a tudományos szaknyelv az Encyclopaedia megírása 350. évfordulóján

1 GAZDA ISTVÁN Szaknyelvünk megújítói elsősorban a reformkorban munkálkodtak, s adtak elég feladatot az 1850-es és 60-as évek tudósainak, hogy a nem mindig szerencsés szócsinálmányokból próbáljanak valamilyen tisztes szaknyelvet kialakítani. Schuster János, Bugát Pál és mások a reáltudományok számos ágában igyekeztek magyarító javaslatokkal élni, s e nem mindig szerencsés folyamat eredményeit tükrözik a század középső harmadának matematikai, kémiai és fizikai munkái. Az 1860-as évektől kezdődően igyekeztek tehát - elsősorban Szabó József,

2 Török József,

3 majd Szily Kálmán kezdeményezésére - a szaknyelvi nyelvújítási túlzásokat visszafordítani, elfogadván például a kémiai elemek esetében a nemzetközi nevezéktant, s ez történt a reáliák többi ágában is. Ezzel egyidejűleg Szily megkezdte tudomány- és szaknyelvtörténeti búvárkodásait is, egyik célja az volt, hogy teljes egészében feldolgozza és feldolgoztassa - először bibliográfiai szinten - a legrégibb magyar szaktudományi munkákat, azután a periodikákat, végül pedig eljutván a nyelvújítás időszakáig: hogy elkészítse a magyar nyelvújítás teljes szótárát. Szily volt az első, úgymond hivatásos tudománytörténészünk, aki a reáltudományok valamennyi nagy szakágával foglalkozott, korábban pl. Weszprémi István elsősorban az orvostörténetnek volt jelentős kutatója, s az utóbbi sem volt kicsiny feladat. Szily Kálmán már 1871-ben áttekintette a Poggendorff-féle kétkötetes életrajzi lexikon magyar vonatkozású adatsorait, látta, hogy milyen műveket ismer a nemzetközi szakirodalom, mely tudósokról vannak adataik, kik azok, akiknek a biográfiái már elkészültek, s kik azok, akiknek az életműve még feltárásra vár.

4 Ezt követően a Műegyetemi Lapokban és a Természettudományi Közlönyben számos tudománytörténeti cikket közölt, igyekezett felkutatni a legrégibb magyar aritmetikákat, az egyik első cikket írta a neves filozófusról és matematikusról, Sipos Pálról, s bekapcsolódott a Bolyai Farkas-, majd a Bolyai János-életmű feldol1 Apáczai Encyclopaediája nyomdai munkálatai 1653-ban kezdődtek el, de a szerző tovább dolgozott munkáján, s a teljes mű a kiegészítésekkel együtt 1655-ben került ki a sajtó alól. Címlapján megmaradt a nyomdai munkálatok (szedés, tördelés) kezdetét jelző 1653-as évszám. 2 A földtudományok neves tudósa igyekezett elsőként rendet teremteni a „megújított" szaknyelvben. 1 Ő készítette a Czuczor-Fogarasi szótár vegytani szócikkeit, kitűnően. 4 Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. Társszerző: Gonda Béla. (Poggendorff művének magyar adatsorai). - Természettudományi Közlöny, 1871. 448-458, 491^499.