W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)
Szabó T. Attila: Az örökléstan (genetika) nevének és szakszókincsének előtörténete Váradi Lencsés György, Apáczai Csere János és Festetics Imre munkáiban
Festetics Imre szerepe a genetika tudományának megnevezésében „Az örökléstan törvényeit nem Mendel mondta ki!" ... állapította meg V. Orel (1972) a brnói Mendel Múzeum - ma már nyugalmazott - igazgatója a Természet Világa számára írott cikkében, választ keresve néhány E. A. Fischer populációgenetikus által még 1936-ban feltett kérdésre: „Mit fedezett fel Mendel?", „Hogyan fedezte fel Mendel azt, amit felfedezett?" és „Mire vélte azt, amit felfedezett?". Mi e kérdések közül csak a másodikkal, és annak is csak egy részével a felfedezés mikéntjét és hogyanját segítő, Vavilov által is meghatározó jelentőségűnek tartott előzményekkel - fogunk itt foglalkozni 21 . A „szürke irodalom" („gray literature") a kevésbé ismert, többnyire nem angol nyelven közölt szakirodalom gyűjtőneve az anglofon országokban. Ez az irodalom az angolok számára sok meglepetést okozott már. Valójában az egész genetika a szürke irodalom jegyében fogant. Az angol világban ugyanis nem olvasták például azt a morvaországi Brünnben (ma Brno, Cseh Köztársaság) német nyelven megjelenő folyóiratot sem (Verhandlungen und Mitteilungen ...), melyben 1865 és 1870 között Gregor Mendel a faktoriális öröklődés tényét bizonyította, és a gemmulák összeolvadását hirdető keveredő öröklődés (blending inheritance) évezredekig uralkodó tévhitét cáfolta. Nem véletlen, hogy 1900-ban a három újrafelfedező között nem volt angol anyanyelvű. Mendel közleménye Ch. Darwin könyvtárában is olvasatlan maradt. Ezzel szemben a brünni apátúr könyvtárában volt alkalmam kézbe venni A fajok eredetének Mendel által bőven széljegyzetelt kötetét. Bizonyára másképpen alakult volna a tudományos örökléstan története, ha Darwin képes lett volna megérteni a mendeli felfedezés lényegét, és biztosan nem kellett volna közel négy évtizedet várni a faktoriális öröklődés elméletének újrafelfedezésére. 22 Még mostohább sors jutott egy másik - Prágában megjelenő, de Brünnben szerkesztett - folyóiratnak, a Mendel-féle közleménynek is helyet adó Verhandlungen und Mitteilungen elődjének, az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungennek (ONV). Ebben ugyanis Mendel születése előtt három esztendővel és a faktoriális öröklődés bizonyítása előtt közel fél évszázaddal tette közzé Festetics Imre a tulajdonságok örökléséről, „a Természet Genetikai Törvényeiről" vallott nézeteit. Festetics cikkének külön érdekessége, hogy újrafelfedezésével vélhetően közelebb kerültünk egy genetikatörténeti rejtély megfejtéséhez. Fischer ugyanis az 1900-as évek elején azt a kérdést is feltette, hogy ki írta le elsőként Mendel elődei, illetőleg utódai között a „genetika törvényei" kifejezést? Mendel ugyanis írásaiban sehol nem használta a „genetika" szót, és nem nevezte felismeréseit 21 vö. idézett mottó 22 Darwin 1859, Mendel 1865, de Vries 1900. Vö. Szabó T. A. 1971, 1976.
