W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)
Szabó T. Attila: Az örökléstan (genetika) nevének és szakszókincsének előtörténete Váradi Lencsés György, Apáczai Csere János és Festetics Imre munkáiban
XVni. (a téves nyomdai számozás miatt valójában XVII.) „11. Az éltetés, amennyiben a meleget és a lelket újítja meg, elevenedésnek [vivificatio] 20 , amennyiben penig a testet, táplálásnak [nutritio] mondatik. 12. A táplálás az eloszláshoz avagy egyenlő (és akkor mondatik táplálásnak), avagy nem egyenlő. így vagy öregbülésnek (mellyel több adatik hozzá, mint ami eloszlott), vagy kevesedésnek ... mondatik. 13. A nemzés [procreatio] az, amellyel az élő test az ő magvából nemz magához hasonlót. 14. A nemző mag [semen] a testnek oly része, mely őtőle elszakadván, csak alkalmatos helye s eledele legyen, a benne lévő természeti meleg által ahhoz hasonlót állít. 15. A nemzéshez járul az alkotás [formatió], mellyel a mag az élő testnek tagjaivá és részeivé leszen, változik és formálódik. 16. Ez csak szinte a melegség és a mag részecskéinek formájok és nagyságok által vitettetik végbe." xvni. „26. A lélek [spiritus] oly folyó rész, mely a vérnek legvékonyabb lehelletiből, párájából áll ... 27. Ez beoltott, avagy befolyó. 28. A beoltatott az, mely minekutána bement valamely részbe, egy ideig abban marad, noha ottan-ottan megváltozik a testnek változandóságával együtt." XXII. „25. Az állati mag [semen] a hími fővebb állatokban torhás, fejéres híg test, mely szívből a magló menedékekben bővebben űzetvén, a lélekeres és melegebb vérből lészen (itt következik az ondófolyadék képződésének korabeli részletes leírása) ... 27. Avères kiadások [sanguisperiodicus femellarum] ... lesz a megemésztő melegnek elégtelensége miatt." A nők havivérzésével kapcsolatos dolgok leírása következik, de ennek kapcsolatát a peteéréssel és a megtermékenyítéssel abban a korban még nem értették. XXIII. „... 2. A nemzés, tenyészés [generatio animalum] az, mellyel a lelkes állat az állati mag által magához hasonlót nemez. 3. A nemzésre hím és nőstény között való külömbség [sexus] kívántatik. a Az Apáczai Cs. J. (1656), illetőleg Szigeti J. (1976) által lábjegyzetben szerepeltetett latin szakszavakat a következőkben dőlt betűvel, szögletes zárjelbe téve az alapszövegbe toldva közöljük.
