W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Szabó T. Attila: Az örökléstan (genetika) nevének és szakszókincsének előtörténete Váradi Lencsés György, Apáczai Csere János és Festetics Imre munkáiban

Brünn felé építette ki. Abba a tudományos társaságba tartozott, mely (még Festetics Imre életében) a fiatal Gregor Mendelt is tagjai közé fogadta. Genetikai (!) munkáját a brünni természettudósok társaságának folyóirata, az Oekonomische Verhandlungen und Neuigkeiten - a Mendel híres cikkét közlő folyóirat elődje - őrzi. Néhány dolgot (a félreértések elkerülése végett) már a bevezetőben pontosítani kell. 1. Festetics Imrének - a dolgok mai állása szerint - nem a genetikai törvények megfogalmazásában van elsőbbsége (ezek közül csak kettőt ismert fel, és azokat sem bizonyította matematikailag), hanem 1.1. a jelenségek máig használt tudományos megnevezésében: tudomásunk szerint ő nevezte először a felismert szabályosságokat a „Természet Genetikai Törvényei"-nek (eredetiben: Die genetische Gesätze der Natur); 1.2. a beltenyésztés (inbreeding, Inzucht) genetikai jelentőségének felismerésében, tehát annak a tudatosításában (bizonnyára a fiatal Mendel számára is), hogy az öröklődés törvényszerűségeit csak genetikailag hasonló, beltenyésztett populációk egyedeinek a keresztezésével és a kis különbségek utódnemzedékekben való megoszlásának figyelmes követésével lehet eredményesen feltárni; minden távoli keresztezés eleve kudarcra van ítélve ilyen szempontból. Festetics Imre tanulmányának címe is: Über Inzucht - A beltenyésztésről. Ne feledjük: Mendel sikeres kísérleteit is öntermékenyítő, beltenyésztett növényekkel (borsó - Pisum sativum) végezte. 2. A második pontosítás egy - érvekkel is alátámasztható - feltételezés: ha Festetics Imre hatását Mendel egy, a genetikai törvényekre való megfelelő hivatkozással elismerte volna, akkor ma Festetics neve szerepelne a tudomány névadójaként minden komolyabb genetika tankönyv és kézikönyv bevezető történeti fejezetében, ideértve a magyar örökléstani munkákat is. A biológiai öröklődés magyar megnevezéseiről Váradi Lencsés György (1530-1593) munkájában. Az értékek őrzésével, az örökösödéssel, a nemzedékekkel és a nemzessél kapcsolatos szóbokor a leggazdagabbak közé tartozik a magyar nyelvben. (ŐR) ÖRÖK ŐRSÉG ÖRÖKÖS (1570 k.) ÖRÖKLÉS ÁTÖRÖKLÉS ÖRÖKLŐDÉS (1936) ÖRÖKLÉSTAN (ŐS) GÉN GÉNIUSZ GENERÁL GENETIKA (1819) GENETIKUS GENERÁCIÓ GENEALÓGIA NEM NEMES NEMZŐ (1570 k., 1653) NEMZÉS NEMZET NEMZEDÉK NEMZETSÉG