Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - KECSKÉS SÁNDOR: Zöldmező

Zöldmező Kecskés Sándor A

rétek és legelők területét a Központi Statisztikai Hivatal összesítve 1981-től „gyepterület" jelzéssel mutatja. A TAURINA-BOVINA gyeptechnológiája (Budaörs - Gödöllő, 1983) szerint az összes gyepterület: 14,0%-a csernozjom, réti vályogöntés 26,9%-a savanyú 23,5%-a szikes 14,0%-a homok 5,4%-aláp 16,2%-a erodált 100,0%. A rétek és legelők termését kedvezőtlenül befolyásolják a nyári időszakban a kevés csapadék és pótlásként az öntözés hiánya. Rossznak kell tartani a talaj táplálóanyag-készletének pótlását, a gyep felújítását és ápolását. Mindennek következtében a rétek és legelők termése gyenge. A felsorolt hiányosságokat felismerve 1921-ben kezdődött a „Zöldmező mozgalom" a rétek, legelők és a szántóföldi takarmány termesztés javítására. 1921-ben alakult a Vas Vármegyei Zöldmező Egyesület, 1930-ban a Pest Vármegyei Gazdasági Egyesület rét- és legelőjavító szakosztálya, 193 l-ben a Veszprém Megyei Zöldmező Egyesület, az Alföldi-, a Felső-dunántúli- és az Alsó-dunántúli Zöldmező Szövetség, 1936-ban Mosonmagyaróvárott az Országos Zöldmező Szövetség. Az FM 39.239/1939. (I. 29.) rendeletével megkezdte működését a visszacsatolt területeken a Kisalföldi Zöldmező Szövetség Komárom, a Hegyvidéki Zöldmező Szövetség Kassa székhellyel. Takarmúnymérleg