Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - FEHÉR GYÖRGY: A tudományos kutatás a mezőgazdasági kiállításokon és vásárokon (lektor: Magassy Dániel)

Bp.,); „A kukorica termesztése és hasznosítása" ("Orsz. m. kir. Chémiai Intézet"- Bp., „M. kir. Növénynemesítő Intézet"- M-Ovár, M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás" - M-Óvár, „M. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás"- Bp., „M.kir. Növényegészségügyi Intézet" - Bp., „Orsz. Mezőgazdasági Üzemi Intézet"- Bp., „M. kir Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás"- Bp., „Tejtermékek m. kir. Ellenőrző Állomása" - Bp., „Budapest Székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete", „M. kir. Erjedéstani Állomás"- Bp., „ "M. kir. Gazdasági Gépkísérleti Állomás" -M-Óvár); „Rostos és olajos növények termesztése és hasznosítása" („M. kir. Kender- Lentermelési és Növényolajkísérleti Állomás"- Szeged, „M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás" - Szeged, „M. kir. Talajtani és Agrochémiai Kísérleti Állomás"- Szeged, „ M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás"M-Óvár, „M. kir. Növény egészségügyi Intézet"- Bp., „M. kir. Gyógynövény-kísérleti Állomás"-Bp., „M. kir. Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás"- Bp., „Orsz. Mezőgazdasági Üzemi Intézet"- Bp., „ M. kir. Gazdasági Gépkísérleti Állomás"- M-Óvár); „A magyar mezőgazdasági és élelmiszeriparok" („M. kir. Gabona- és Lisztkísérleti Állomás"- Bp., „M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás"- Szeged, „M. kir. Talajtani és Agrochémiai Kísérleti Állomás"- Szeged, „M. kir. Növényegészségügyi Intézet"- Bp., „M. kir. Mezőgazdasági Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomás"- Kalocsa, „Orsz. m. kir. Chémiai Intézet"- Bp., „M. kir. Erjedéstani Állomás"- Bp., „M. kir. Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Állomás"- Bp., „Orsz. Mezőgazdasági Üzemi Intézet"Bp., „Budapest Székesfőváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete"). Az intézetek felsorolása már csak azért sem érdektelen, mert így fogalmat alkothatunk a hazai kísérletügyben időközben végbement szerkezeti és földrajzi változásokról. A kísérletügyi állomások számára épített csarnok mellett az egyes intézetek még más szakmai bemutatókon is megjelentek, így például 1937-ben a „Vetőmag- és Terménykiállítás"-on öt, „A mezőgazdasági kísérletügyi és más szakintézetek a gazdaságos és higiénikus tejgazdaság szolgálatában" című rendezvényen pedig további négy intézet képviseltette magát. A két világháború között, de különösen a 20-as évek végétől, a kísérleti állomások a vásárok és kiállítások állandó szereplőivé váltak.Ugyanakkor emelkedett megjelenésük színvonala, ezzel elérték, hogy az intézeteken keresztül az agrárkutatás nemcsak a magasan képzett szakemberek, de az alacsonyabb szakmai képességek birtokában levők számára is szolgált a termelésben hasznosítható ismeretekkel. A korabeli agrárszakemberek és politikusok nem titkolt célként fogalmazták meg a magyar mezőgazdasági termelés mennyiségének és minőségének, ezzel együtt a versenyképesség fokozásának igényét. „Mezőgazdaságunknak e célhoz vezető küzdelmében nem lehetnek értékesebb és hatékonyabb fegyvertársai, mint a gyakorlattal szoros kapcsolatot tartó és elsősorban a gyakorlatért működő mezőgazdasági kísérleti és tudományos intézetek" - fogalmazódott meg az egyértelmű igény. A II. világháború közeledtével kialakuló légkör nem kedvezett a kiállításoknak. Mindegyre kisebb területre szorultak a kiállítások, csökkent a kiállítók száma, és ezek sorába tartoztak a kísérletügyi állomások is. 1941-ben négy, az utolsó kiállítási évnek számító 1942-es esztendőben pedig már csak három intézet jelent meg az 51. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. 1948 után a korábbi évtizedektől gyökeresen eltérő társadalmi és politikai körülmények között, de továbbra is fennmaradt az agrárkutató-hálózat. Az új társadalmi rendszer ideológiájában a mezőgazdaság nem volt kedvezményezett, a valóságban azonban a gazdasági átalakulás terheit ez a gazdasági ágazat volt kénytelen viselni. Elsősorban politikai szempontok által vezérelt elvek alapján szervezett gazdasági propagandájában nagy hangsúlyt helyezett a fejlődést elősegítő tudományos kutatásra, az eredmények gyakorlati hasznosítására. A kormányzat, mintegy önigazolásként is, de ezeket az intézeteket és eredményeiket gyakran felhasználta sikerpropagandájában. Az 1960-as, 70-es évektől kezdve azonban az intézetek többsége a régi szakmai értékekre alapozva, a fejlett külföldi tapasztalatok birtokába jutva hozzájárult mezőgazdaságunknak a 80-as évek elejéig tartó fellendüléséhez. A II. világháború után az első olyan kiállítást, melyen a kísérletügyi állomások és az Agrártudományi Egyetem tanszékei vettek részt, 1946 őszén a Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság rendezte meg az Állatkert területén. A „Tudomány a mezőgazdaságért" címmel megnyílt kiállítás a háborús pusztítás után újjáéledő és szerveződő mezőgazdaság és agrártudomány együttes tenniakarását demonstrálta. A meglepően élénk érdeklődést kiváltó esemény szakmai színvonalának magas fokát az alábbi tizenöt intézet jelenléte garantálta: „Orsz. Mezőgazdasági Ipari Kísérleti