Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - HAJDÚ PÉTER - RÉZ GYULA: Gépészeti kiállítások (lektor: Tibold Vilmos)

közben is megtekinthették a hazai és külföldi gépeket. A gépkiállítás főszereplője ezúttal is egy traktor volt: a Vörös Csillag Traktorgyár D4K típusjelű, 65 LE-s négy kerékhajtású nehéz univerzális traktora. E típus és továbbfejlesztett, nagyobb teljesítményű változatai nagyrészt megoldották a sok hátránnyal járó lánctalpas traktorok helyettesítését, és hamar népszerűvé váltak az üzemeltetők körében. Említést érdemel ezen kívül az FE-3 és FE-4 függesztett eke, a Rapidtox-II. permetezőgép, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár új kétsoros kukoricabetakarító gépe, a KB-2V, az AS-1,8 silókombájn, valamint az UH-40 szőlőművelő traktor, melynek újszerűsége az emelt magasságú, ún. hidas felépítésben volt. Az 1964-es kiállítás gépei közül a nagydíjat a szovjet SZK-4 gabonakombájn kapta. A magyar gépek között aranyérmes lett a D4K traktor továbbfejlesztett, növelt teljesítményű változata, a D4K-B, és az FET egyirányú tárcsa. Az 1967-es kiállításon különösen érdekes volt a kukoricatermesztés komplex géprendszere, melyben több magyar gépújdonság kapott helyet, például a jugoszláv-magyar kooperációban készült ZMAJ-2K csőtörő-fosztógép. Érdekes újdonsága volt még a kiállításnak a GEF görgős eke. Az 1970-ben megrendezett 67. OMÉK-on a gépgyártás többsége már önálló kiállítási területtel vett részt. Önálló kiállítóként szerepelt többek között a Vörös Csillag Traktorgyár, az Élelmiszeripari Gépgyártó és Szerelő Vállalat (Élgép), a BMG, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vállalatai közül pedig a Szekszárdi, a Kecskeméti, a Szombathelyi, a Békéscsabai és a Hódmezővásárhelyi (Hódgép) Gépjavító Vállalat. Az Élgép kiállításán az élelmiszeripari gépek mellett mezőgazdasági célú berendezések is megjelentek, pl. a Colman cég licence alapján gyártott gabonaszárító. A BMG gépei közül feltétlenül említést érdemelnek a francia Braud cég licence alapján gyártott KA-267 jelű négy- és hatsoros kukorica csőtörő adapterek, melyek egy hazánkban merőben új - azóta csaknem kizárólagossá vált - technológia, a szemeskukorica gabonakombájnos betakarításának kezdetét jelentették. Itt mutatkozott be a szintén teljesen új technológiát megvalósító Mobitox önfelszedő gabonacsávázó gép is. Az önálló kiállítások mellett folytatták a géprendszerek már hagyományosnak mondható bemutatóját is, ezúttal a szabadföldi növénytermesztési bemutató területén, üzemi viszonyokat megközelítő helyzetben kiállított gépekkel. A Szovjetunió kiállításán bemutatkozott az SzK-5 Nyiva gabonakombájn, és a KA-26 növényvédő helikopter. A háztáji gazdálkodás iránti fokozódó figyelmet jelezte, hogy a számos külföldi kisgép, kertitraktor (Gutbrod, Solo, Agrostroj) mellett megjelentek az ezirányú hazai kezdeményezések is. 1970-től kezdve — kormányhatározat értelmében - az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításokat, az ötéves tervek időszakaihoz alkalmazkodva, csak ötévenként rendezték meg. A rendelet a közbeeső évekre az élelmiszer- és fagazdaság egyes ágazatainak fejlesztését szolgáló szakkiállítások, illetve vásárok rendezését irányozta elő. így jött létre az első ízben 1973-ban tartott Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás és Vásár, az Agromasexpo intézménye. A 31 500 m

2 alapterületű első Agromasexpo-n mintegy 160 kiállító, köztük 55 külföldi cég vett részt. A Mezőgéptröszt 22 vállalata több mint 130 új gépet és berendezést mutatott be, szinte valamennyi termelési ágra kiterjedően. A BMG által kiállított FZB zöldbab-betakarítógép a zöldségbetakarító gépek 70-es években meginduló hazai fejlesztésének első jelentős sikere volt. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár egyebek között új Lajta-ekecsaládjának tagjait állította ki. A külföldi kiállítók között képviseltették magukat a legjelentősebb nyugati mezőgépgyárak, a Claas, Fahr, John Deere, Hesston, KHD, Mengele, Rabewerk stb. E kiállításhoz is kapcsolódtak vidéki üzemi gépbemutatók, melyeken a szakemberek az első, Magyarországon meghonosított iparszerű szántóföldi termelési rendszer, az amerikai eredetű CPS (Corn Production System - kukoricatermesztési rendszer) és a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer - BKR - technológiájával, gépeivel, eredményeivel ismerkedhettek meg. A CPS bevezetése új fejezetet nyitott a magyar mezőgazdaság történetében. A CPS továbbfejlesztésével kialakított Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer (IKR) a bajai BKR, a nádudvari Kukorica és Iparinövény Termesztési Együttműködés (KITE), a szekszárdi KSzE, és az ezek nyomán a növénytermesztésben, állattenyésztésben, kertészetben kialakított egyéb rendszerek világszínvonalú termelési eredményeket valósítottak meg a hozzájuk csatlakozó taggazdaságokban. Az Agromasexpo-t eleinte évenként, majd 1981-től kétévenként rendezték meg. 1975-ben, 1980ban és 1985-ben az OMÉK részét képezte. 1977-ben elnyerte a nemzetközi vásári szervezet, az UFI