Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - HAJDÚ PÉTER - RÉZ GYULA: Gépészeti kiállítások (lektor: Tibold Vilmos)

szabadtéri gépbemutatóból. A dokumentációs kiállítás diorámákkal szemléltette a talajművelés, gabonabetakarítás, a kukorica és a szálastakarmányok termelésének komplex gépesítését. A mezőgazdasági gépgyártás és -tervezés színvonalának emelkedéséről tanúskodott az a kiállítási rész, amely a gyártásnál és ellenőrzésnél használatos műszereket, valamint a KGM Mezőgépfejlesztési Intézetnél a tervezést segítő szántóföldi kísérletek során alkalmazott mérőberendezéseket mutatta be. A 658 gépet felvonultató szabadtéri gépkiállítás érdekesebb gépei voltak a TEA altalajlazítós eke, a VE-230 váltvaforgató eke, az UTV-32/48 és a KTV-24 bütyköstárcsás vetőszerkezetű vetőgépek, melyek közül az utóbbi műtrágya-adagolás sal kombinálva vetett. A növényvédelmi gépek közül a PC csávázógép egy később jelentős exportsikereket elérő gépfajta első típusa volt. A találmányi és újítási kiállításon a Futász-féle pneumatikus vetőgép keltett méltán nagy érdeklődést. Egyedül a már megszokott nemzetközi gépbemutatót hiányolták a kiállításról a szakemberek. A külföldi kiállítók gépeiket a nemzeti kiállítások területén mutatták be. Az 1958, évi kiállításon végre megjelent az első sorozatgyártásra érett magyar univerzáltraktor, az U-28. Újdonság volt még a TEA ekecsaládot bővítő TEA-430 altalajlazító előhántós eke, a RapidtoxI. permetező-porozógép, a PGSz pneumatikus gabonaszállító. A legnagyobb külföldi kiállítás a Szovjetunióé volt, ahol bemutatták az MTZ-5M (Belarusz) traktort és munkagépeit: függesztett ekét, négyzetes vetőgépet, kultivátorokat, fűkaszát. Az NDK mintegy 90 géppel vett részt a kiállításon, köztük silókombájnnal, kombinált magágykészítővel, felszedő bálázóval, és a korábban már említett Maulwurf típusból továbbfejlesztett RS-09 eszközhordozóval. A nyugati országok közül 33 gépből álló kiállítással volt jelen Nagy-Britannia, ahonnan többek között Massey Ferguson traktorokat, ekéket, bálázógépeket, burgonyaszedő gépeket hoztak. Magyar gépújdonságokban igen gazdagnak mondható az 1959-es mezőgazdasági kiállítás. Az EMAG-gyár kiállította Balaton típusú aratócséplőgépét, amely a korábbi AC-jelű kombájnokhoz képest jelentősen korszerűsített szerkezeti részeket tartalmazott, növelt teljesítménnyel és jobb hatásfokú tisztítással. (Sajnos, nem sokkal ezután az aratócséplőgépek magyarországi gyártását - KGSTajánlás folytán - megszüntették.) A Vörös Csillag Traktorgyár bemutatta DL-60 típusú új lánctalpas traktorát, igazi szenzációja azonban az első magyar négykerékhajtású traktor, az UE-28 volt. A munkagépek közül a KB-1 kukoricacsőtörő gép keltette a legnagyobb érdeklődést. Jelentős újdonság volt még a Beer-Szász-féle fejőgép. Az 1960-as évek elejére lezajlott a mezőgazdaság ún. „szocialista átszervezése". A nagyüzemek létrejötte meghatározta a következő évtizedek gépesítésfejlesztésének irányát: a mind nagyobb teljesítményű, és egyre inkább komplex géprendszerekbe illeszthető gépek gyártásba és használatba vételét. Az 1962-ben megrendezett 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron a hazai és külföldi mezőgazdasági gépeket szakágazati csoportosításban mutatták be a vásárterület korszerűsített főterén és a szarvasmarha-istálló hajójában. A gépbemutatót gépfelvonultatás, és öntözőberendezés-telepítési bemutató egészítette ki. A kiállítás ideje alatt a látogatók a Herceghalmi Állami Gazdaságban üzem Stock motoreke