Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - HAJDÚ PÉTER - RÉZ GYULA: Gépészeti kiállítások (lektor: Tibold Vilmos)

Gépészeti kiállítások Hajdú Péter - Réz Gyula 1914-ig A

mezőgazdaság gépesítésének színvonala a múlt század első évtizedeiben még Európa-szerte alacsony volt. A gépek és eszközök készítése elsősorban falusi, uradalmi bognár- és kovács-műhelyekben történt. A gépi felszerelést a legtöbb helyen a félvasekék, hengerek, boronák, valamint néhány kezdetleges lovasjárgánnyal hajtott munkagép jelentette. A gépesítés történetében Magyarországon is jelentős szerepet játszottak a - többnyire vásárral egybekötött - gép- és eszközbemutatók, valamint gépversenyek, amelyeket általában szakmai egyesületek rendeztek. Az 1840-es esztendő jelentette a gépbemutatók kezdetét, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) ebben az évben rendezte meg Pesten az első gépkiállítást és gépvásárt. Ezen a „Medárd-napi állatmutatási és műszerkiállítási szemle"-n egyedül a bicskei Batthyány-uradalom állított ki újdonságnak számító mezőgazdasági eszközöket. Bemutattak egy Zugmayer-féle ekét, vasboronát és egy sorvető gépet. Az 1841. évi pesti bemutatón - a „gazdasági erőművek" kiállításán - az ekéken kívül egy hohenheimi repcevető gépet és egy Ugary-féle kukoricavető gépet állítottak ki. Az évről évre bemutatott gazdasági gépek olcsónak nem mondható árai és a korábbi típusoknál bonyolultabb szerkezetük sok gazdát elriasztottak a használatba vételtől. A gépek terjedését nem kis mértékben hátráltatta az is, hogy hozzáértő mesterek hiányában megoldatlan volt a meghibásodott gépek javítása. Az 1841-ben Magyar Országos Ipartestület néven megalakult hazai érdekképviselet első aligazgatója, Kossuth Lajos kezdeményezte, hogy a testület nálunk is, lehetőség szerint évenként rendezzen ipari termékbemutatót. Az első iparmű-kiállítást és -vásárt 1842-ben Pesten a Köztelken rendezték meg, ahol 213 kiállító 298 tárgyat mutatott be. A rendezvényen mezőgazdasági gépeket és eszközöket is bemutattak. Szijj Sámuel, „pesti erőművész" közönség elé tárta saját gyártmányú mezőgazdasági gépeit, többek között „szecskametsző"-t, kukoricavetőt, kukoricamorzsolót és szelelőrostát. Schumann Fridrich pesti gépész bemutatta az első mezőgazdasági rendeltetésű gőzgépet is. Az 1848^19-es szabadságharc bukását követően először 1857. június 6-10. között rendeztek nagysikerű nemzetközi gazdasági kiállítást Pesten. Itt jelentkezett először a világhírű lincolni Clay ton-Shuttle worth cég, miután előzőleg már fél évtizede szállította Magyarországra gőzgépeit és munkaeszközeit. A kiállításon megjelent jelentősebb hazai cégek: Vidats, Gubicz, Farkas, Ungar, Szijj, Rock, Pabst és Krauss. Ezen a nemzetközi bemutatón 39 gazdasági gépgyártó cég 544 gépet és eszközt állított ki. Az OMGE 1865-ben minden korábbinál nagyobb jelentőségű gépvásárt és -kiállítást rendezett a pesti Városligetben. Ezen a bemutatón a magyar gazdasági gépipar legkiválóbb képviselője a Röckgépgyár volt. Járgányos cséplőgépeket, darálókat, szecskavágókat és angol mintára készített gőzgépeket állítottak ki. A Vidats-gyár fogatos talajművelő gépekkel és a már saját kialakítású fogatos, fagerendelyes, taligás ekékkel jelent meg. A hagyományosnak tekintett OMGE rendezvények és kisebb jelentőségű vidéki - sárvári, nagyatádi és sátoraljaújhelyi - kiállítások után 1872-ben Kecskeméten, 1876-ban Szegeden és 1878-ban Székesfehérvárott rendeztek állatbemutatóval összekötött gépvásárt. A székesfehérvári volt az első nem hivatalos országos kiállítás. 1880-ban Békéscsabán már önálló gépkiállítással egybekötött cséplőgépversenyre került sor.