Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - SZÉKELYHIDY IVÁN: Halászati kiállítások

Halászati kiállítások Székelyhidy Iván A

halászati kiállítások céljai közé tartozott a halászat népszerűsítése. Az egyes kiállítások bemutatták a tenyésztőknek, tógazdáknak és halászoknak a közjót szolgáló céltudatos törekvését és munkásságát. Alkalmasak voltak még a halászat iránti érdeklődés felkeltésére. Statisztikai adatok igazolják, hogy ezek a kiállítások rendkívüli mértékben vonzották a közönséget. Tájékoztatási alapul szolgáltak a haltenyésztőknek, tógazdáknak, halászoknak mind a tenyésztés, mind pedig a halászat helyzetéről, fejlődéséről. A jutalmak és versenydíjak révén olyan versengés volt tapasztalható, hogy mindenki a legjobb tárggyal és termékkel igyekezett a kiállításon részt venni. A látogatók szempontjából elsődleges rendeltetésük volt, hogy módot és alkalmat nyújtsanak a céltudatos haltermelés, és a közvizek helyes kezelése által elérhető gazdasági haszon könnyű és alapos áttekintésére. A századfordulót megelőző kiállítások közül kiemelkedő szerep jutott az ezredéves országos kiállításnak. A halászati csarnokot a kiállítás műszaki osztálya tervezte és Lővy D. és fia építette. Magyarország vizeinek összes állatfajait, a halászat minden módját és eszközét, továbbá a teljes történetét ismertette. Az ezredéves kiállítás méltó folytatása volt az 1899. szeptember 3-án József főherceg által megnyitott Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének Szegeden rendezett I. országos kiállítása. A bemutató legfontosabb célja az volt, hogy a halászatot modern értelemben, azaz mint termelést, a mezőgazdaság egyik külön ágaként kívánták érvényre juttatni. Bemutatták a tógazdaságokban nevelt kiváló minőségű halakat az ezredéves kiállításon felhasznált akváriumokban. A kiállítás tárgyi érdekességeit képezték a dunai és tiszai halászati szerszámok és halászati modellek. Érdekességnek számított az Országos Halászati Felügyelőség által bemutatott térkép a halászati társulatokról. A magyar halászat népszerűsítésében jelentős szerepet kaptak a világkiállítások. Az 1900-ban megrendezésre kerülő párizsi kiállításon a fő cél az volt, hogy bemutassák a teljes magyarországi halfaunát, valamint a speciális hazai halászati eszközöket. Térkép adott tájékoztatást az egyes halfajok elterjedési területéről, a pisztrángköltő telepek elhelyezkedéséről, és a halászati társulatokról. Diagramm érzékeltette a tógazdaságok fejlődését. A jól sikerült gyűjtemény bemutatta édesvízi halászatunkat, úgyis mint termelést, de bemutatta az államnak annak emelésére irányuló törekvéseit is. Szeged után három évvel Pozsonyban a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége rendezte a II. Mezőgazdasági Országos Kiállítást, melyet Frigyes királyi herceg nyitott meg 1902. szeptember 7-én. A kiállítás bemutatta a mesterséges halászatot, a természetes vizek halászatát, a halellenségeket és fogásukra használt eszközöket, a halértékesítést, a szakoktatást. Térkép tájékoztatott a hazánkban lévő ponty- és süllőtermelő tógazdaságokról. A Balaton legnemesebb halfajának, a süllőnek fenntartására irányuló törekvést a siófoki süllőikratermelő telep tervezete szemléltette. A mesterséges halgazdaságokról több terv volt látható, közülük kiemelkedett a tatai hitbizományi uradalom tógazdaságáé. Az uradalom halanyagát négy akváriumban szemléltették. Kuriózumnak számított a nálunk alig ismert halfaj, a pisztrángsügér bemutatása. Az 1907-es pécsi kiállításon bemutatott anyag becsületére vált a magyar halászatnak. Nemcsak változatossága, hanem a tenyésztés intenzivitását jellemző minősége révén is. Érdekes gyűjteményt állított ki ? Halászati Felügyelőség összesen 18 halfajunk ikrájából. Hasonlóképpen felkeltette az érdeklődők figyelmét a halak természetes táplálékát feltüntető három táblázat. Fényképsorozat készült a tógazdaságok és a tógazdasági halászati üzemek részleteiről, így a Balatoni Halászati Részvénytársaság téli jeges halászatáról. Tekintettel arra, hogy a hal csak a természetes tisztaságú vízben él meg, a kiállítás kellően népszerűsítette a szennyezett vizek tisztításával foglalkozó vállalatokat.