Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - SZOVÁTAY ADRIENNE: Baromfikiállítások (lektor: Kállay Béla)

Az ócsai Vörös Október MGTSZ bemutatta a háztáji kisállattenyésztés integrálását, amelynek köszönhetően, valamint a többi nagyüzem széleskörű keltetési tevékenysége következtében, a 80-as években gyakorlatilag megszűnt a kotlós költés, s a kistermelők is már vásárolt naposcsibéket neveltek fel. 1986- ban az üllői Dóra-majorban volt az Európai Állattenyésztők Szövetsége tudományos ülésszakához kapcsolódó állatkiállítás, ahol a legismertebb hazai baromfitenyésztő nagyüzemek mutatták be eredményeiket. Ugyanebben az évben a Hungexpo területén rendezett Országos Kisállat-kiállításon hatalmas számban, főleg sportgalambok szerepeltek. 1987- ben és 1988-ban a Hungexpo területén rendezett Országos Galamb- és Kisállat-tenyésztési Kiállításon számos baromfitenyésztő mellett a galambtenyésztők hatalmas tábora mutatta be munkáját. Gazdag fajtaváltozatban több mint 5000 egyedet állítottak ki. Az 1990. évi OMÉK az állattenyésztés és benne a kisállattenyésztés háttérbe szorulását tükrözte. Őshonos baromfifajtákat (fekete és kendermagos kopasznyakú tyúkot, fodrostollú ludat) állított ki néhány kis- és nagygazdaság. Kacsát csak kitömve lehetett látni. Bemutatták viszont a rácalmási lúdtenyésztő üzem landesi fajtájú, fehér színű, Hungavis combi lúdhibridjét, amelyet a szürke és a fehér landesi, valamint az emdeni fajta keresztezésével állítanak elő. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem bemutatta Lúdtenyésztési Kutató Állomásának - babati magyar gúnár és a szürke landesi tojó keresztezésével előállított - babati májhibridjét a szülőikkel, valamint tolltermelésre szelektált magyar rúdjait. Összefoglalva megállapítható, hogy az első világháborúig a baromfitenyésztés jellegzetesen kisüzemi módszerekkel és kisgazdaságokban folyt. A két világháború között kialakult a nagygazdaságokban kisüzemi módszerekkel, helyenként manufakturális munkaszervezetben végzett baromfitenyésztés is. A második világháború után elterjedtek az ipari jellegű, nagyüzemi módszerek, amelyek a fejlett országokhoz hasonlóan, a hazai viszonyok között is szolgálják a versenyképes baromfitermékek előállítását. Ez az alapja a belső fogyasztás jelentős növekedésének 1989-ig, s a számottevő exportnak is.