Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - SZOVÁTAY ADRIENNE: Baromfikiállítások (lektor: Kállay Béla)

A II. világháború után leghamarabb 1946 őszén tartottak kertgazdasági és kisállatvásárt. Itt még csupán az Országos Magyar Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Intézet, valamint az Országos Kémiai Intézet jelent meg. Cserépkályhás, 12 ketreces téli csibenevelő Az 1950. évi OMK-on is kevés kiállító vett részt. Mindössze 6 állami gazdaság, néhány termelőszövetkezeti csoport, 10 államilag ellenőrzött magántelep és 11 baromfitenyésztő mintaközség kisgazdái mutattak be szerény fajta- és egyedszámban baromfit. A Magyar Galambsport Szövetség 41 tagegyesületének mindegyike 1 posta-, 1 hús-, 1 röp- és 1 díszgalambot állított ki nemzetközi versenyeken kiválóan szerepelt egyedekből. Hasonló összetételű és ugyancsak szerény volt az 1952. és az 1954. évi OMK baromfi-bemutatója is, ahol az elektromos számycsonkító, az elektromos kotlásleszoktató, a gépi keltetés, a kappannal való csibenevelés, a műanyás csibenevelés, valamint a gépi liba- és kacsatömés bemutatása keltett érdeklődést. Az 1955. évi OMK-ra már majdnem 1000 baromfit hoztak fel. A tyúkállomány 80%-a nemesített magyar fajtájú volt, a többi a nemesítésben bevált tojótípusú leghorn, valamint kettőshasznosítású rhode island, new hampshire és plymouth. Szerepelt a kékesszürke gyöngyös, a bronzpulyka, a fehér magyar lúd, a fehér magyar és a pekingi kacsafajta, a khaki campbell kacsafajta, valamint számos galambfajta. A Malomszerelő Vállalat mutatta be - a háború előtt már neves vállalkozóként ismert Gergely Béla legújabb keltetőgépeit működés közben, a ketreces csibenevelőket, a fűthető és a fűtetlen vándorólakat, a csirkék és a kiskacsák infravörös lámpák alatti nevelését, a mélyalmon történő csibenevelést, a nedves darával, a lábbal hajtott és szemes eleséggel használt libatömő gépet. Bemutatták a talajfertőtlenítés célját szolgáló égetőberendezést, továbbá a kappanozás hormonális módszerét. Az utóbbi esetben ösztrogén tablettát juttattak bőr alá. (Ez a módszer ma már tilos, mert a hormon maradékai a húst elfogyasztó ember egészségét veszélyeztethetik.) 1956-ban az OMK-on már lehetett naposcsibét és tenyészkakast vásárolni. Ismertették a tojások