Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - KECSKÉS SÁNDOR: A szarvasmarha-kiállítások (lektor: Bozó Sándor)

éveiben eltűnt. A termelőszövetkezetek szervezésével a két világháború közötti években Somogy, Tolna, Baranya, Sopron, Vas megyékben és Orosházán mintaszerűen kialakult szarvasmarhatenyésztés korlátozódott. Az európai szinten működő állattenyésztő szervezeteket 1948. december 31én megszűntették. Ezek szakmai támogatása és a közhitelű tenyésztés és termelés ellenőrzése 1952-ig szünetelt. A szarvasmarha-állomány fokozatosan csökkent. A kormányzat 1953-tól felismerte elhibázott intézkedéseinek kedvezőtlen hatását. 1953-1954-ben újból helyreállították a megyei és az országos állattenyésztő szervezeteket. Ezek igen tevékeny munkájával újból megindult a szarvasmarhatenyésztés fokozatosan javuló munkája. Már 1948-tól megkezdődött az országos mezőgazdasági kiállítások és tenyészállatvásárok szervezése. A kiállításokon 1948-1990 között főként az állami gazdaságok és az új termelőszövetkezetek, kisebb mértékben a kistenyésztők mutatták be szarvasmarháikat. A termelőszövetkezetek szervezésének befejezése után az 1961-1990 években a szarvasmarha-állomány létszáma és összetétele lényegesen átalakult. Ennek ismerete azért is fontos, mert a kiállításokon bemutatott állomány is e változásokat tükrözte. Az egyéni tulajdonból a kiállításra már az 1970-es évektől kevés került bemutatásra. Ebben a tulajdoncsoportban a hivatalos termelésellenőrzés és a törzskönyvezés is megszűnt. A szarvasmarha fajták terén is változások történtek. 1972-ig a kettős hasznosítású magyartarkát tenyésztették. 1952-től Magyari András kezdeményezésével megkezdődött a magyartarka x kosztromai keresztezési munka a magyaróvári mezőgazdasági főiskola tangazdaságában, majd Szabolcs megyében borzderes x kosztromai, a hosszúháti állami gazdaságban magyar szürke x kosztromai, Márkus József kezdeményezésével Nógrád megyében magyartarka x dán vörös keresztezés. Horn Artúr kezdeményezésével Bozó Sándor, Dohy János és Dunay Antal négyirányú keresztezést kezdtek el 1954 évben a városföldi, a dánszentmiklósi AG-ban és a gödöllői egyetemi tangazdaságban. 1. Tejelő magyar barna marha 50% jersey génhányadú. 2. Tejelő magyartarka 25% jersey és 75% tarka génarányú fajtaváltozat. 3. Hungarofríz fajta kialakítása 1966-tól „A" és „B" változatban. Az „A" változatának végső génképlete 25% jersey és 75%(-ot közelítő) holstein-fríz, míg a „B" változat 50% jersey és 50%(-ot közelítő) holstein-fríz génhányadú.4. A magyartarka x holsteinfríz fajtaátalakító keresztezés Hom Artúr személyes kapcsolataival 1966-ban Kanadából kapott 160 adag holstein-fríz spermával kezdődött. A I. generáció 50% magyartarka x 50% holstein-fríz, a II. generáció 75% holstein-fríz x 25% magyartarka, a III. generáció 87,5% holstein-fríz x 12,5% magyartarka, a IV. generáció 93,7% holstein-fríz x 6,3% magyartarka. A holstein-fríz tisztavérben tenyésztése Magyarországon 1969-ben kezdődött. A bábolnai állami gazdaság Kanadából 35 üszőt és 2 bikát importált. Ezt követték a MTA martonvásári kísérleti gazdasága, az enyingi és az agárdi állami gazdaság, majd további üzemek több tízezres nagyságrendű holstein-fríz üsző importjai. A bikák és a spermaimportok a mesterséges termékenyítő főállomásra kerültek. Összesen 25.000 tenyészüsző érkezett Kanadából és az USA-ból. A tejtermelésben jelentős javulás a Minisztertanács 1025/1972. (VII. 30.) sz. határozatával a holstein-fríz, a keresztezéssel előállított új fajták és fajtaváltozatok térhódításával alakult ki. A húshasznosítású fajtákat az 1970-1987. években importálták. A limousint Franciaországból (1970). Honosítója a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság, Magyari András és Kiss Imre kezdeményezésével. Charolaist Franciaországból (1971) a Héki ÁG-ba Békési Gyula és Németh Lajos részvételével. A hereford fajtát Angliából, Kanadából és USA-ból (1970) az Ongai ÁG-ba Ballá Antal és Szemző János részvételével. Az Aberden-angust Angliából (1987) adonyi Március 21. MgTsz-be Taurina Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat és a Húsmarhatenyésztő és Melléktermékhasznosító KV részvételével. Az 1948-1990 években tenyésztett és az országos kiállításokon is bemutatott szarvasmarha fajták: a) Őshonos magyar szürke fajta OMMI elismeréssel b) Kéthasznú tisztavérű fajták: Magyartarka OMMI elismeréssel Borzderes -