Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - KECSKÉS SÁNDOR: Az országos mezőgazdasági kiállítások, vásárok szervezése és működése (lektor: Gunst Péter)

Díjazás 1. A bírálatok során a legtöbb átlag-pontszámot elért eredmények - meghatározott díjazási terv szerint - kiállítási díjazásban részesülnek. 2. A díjnyertesek közül a nagy- és teljesítménydíjasok díszoklevelet és serleget, az I., II. és III. helyezettek oklevelet és érmet, a továbbiak - esetenként - elismerő oklevelet kapnak. 3. A bírálat eredmények és teljesítmények díjfokozatokba sorolását a közölt díjazási kategóriák szerint kell elvégezni. 4. A bírálatok során elért helyezéseket, az elnyert díjakat a MÉM Kiállítási Iroda hozza nyilvánosságra és azokat a Kiállításon bemutatott eredményeknél feltünteti. A bíráló bizottságok elnökeit és tagjait a kiállítási bizottságok és az FM-MÉM kiállítási iroda kérte fel. A bírálatok előtt a bizottságok elnökei ismertették a bírálatok munkatervét és szabályait. A bírálatok befejezése után jegyzőkönyvbe foglalták a bírálat és a díjazás eredményeit. A díjakat az FM-MEM minisztere vagy miniszterhelyettese ünnepélyen adta át a nyerteseknek, az összes kiállítók jelenlétében. A kiállításokról és a díjazások eredményeiről a kiállítási iroda külön kiadványaiban, valamint a Köztelek, Állattenyésztők Lapja, Magyar Állattenyésztés és a Magyar Mezőgazdaság szaklapokban közöltek részletes beszámolókat. A kiállítások pénzügyi fedezete A kiállítások költségeit 1881-1942 között az FM és az OMGE, 1948-1990-ben az FM, illetve a MÉM biztosította. A díjakhoz szükséges pénzt, az érmek, serlegek költségeit szintén az FM és az OMGE fedezte, az 1948-1990. években pedig az FM, illetve a MÉM. A kiállítási díjak jelentős részét mezőgazdasági intézmények, állattenyésztő szervezetek adták. A kiállítások költségeiről nem szerezhetők be megbízható adatok. Egyedül az OMÉK 1975. évi költségelőirányzata áll rendelkezésünkre. Eszerint 1975-ben a kiállítás összes előzetes költsége 74,1 millió Ft volt. Ebből a költségvetés 59,1 millió Ft-ot fedezett, 15 millió Ft-ot a kollektív kiállítók vállaltak. A MÁV 50%-os utazási kedvezményt adott a vidékről a kiállítást látogatóknak és szállítási díjkedvezményt a tenyészállatok szállításához a tenyésztőknek. Az FM a két világháború közötti években kedvezményes, úgynevezett kamatmentes jutalékos tenyészállat-beszerzési hitelt engedélyezett, amelynek lebonyolításával az Országos Központi Hitelszövetkezet bízta meg. A kölcsönt, amely 18 hónapra szólt, két egyenlő részben kellett egy éven belül visszafizetni. A hitel után a kölcsöntőke teljes összege után 1,5%-os kezelési díjat kellett a törlesztési részletek fizetésekor téríteni. A községi közbirtokosságok a megyei gazdasági felügyelőségek segítségével kaphatták meg a hitelt. A kiállításon eladott tenyészállatok árából 1942-ig 2,5% kezelési költséget, 1948 után (1950) 6% kiállítási és istállóbért kellett fizetni.