Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

tettük, Csapody Pálnak Kelet-Somogyban, Ádánd központtal jelentős méretű birtokai voltak, az 1850-es években azonban kénytelen volt ezeket eladni. A vásárlók között két ausztriai családot találunk: az ádándi birtokok a komoly államigazgatási és katonatiszti pályafutást mutató gróf Wickenburg Ödönhöz kerültek, míg a bálványosi és kereki birtokokat Satzger Maximilian Hugó vette meg 1853-1854-ben.597 1856-ban már Satzger Hugó kapta a Bálványos, Kapoly és Kereki helységekben hajdan lévő 49 1/8-nyi jobbágytelek és 117 zsellérföld után járó, 35 550 pengőforintnyi úrbéri kárpótlási kamatozó kötvényt.598 Az evangélikus vallású Satzger Hugó családjával egy évtizeddel később Bálványosra költözött, az évek mintegy felét itt töltötték, de a bécsi élet és kapcsolatrendszer fontosabb volt.

23. kép: A Satzger család kastélya Bálványosban

A Satzger család új értékeket és magatartásmintákat is hozott, nagyon hamar komoly karitatív tevékenységbe kezdett. Satzger Hugó felesége, Paulus Caroline 1865-ben a falu szegénységét látva gyermekóvó intézményt alapított, ahol a gyermekeket hatéves koruk eléréséig gondozták. Ez volt a megye első bölcsődéje. Az intézmény működésében fontos alapítási szabály volt, hogy abban egy szakképzett kisdednevelőnő dolgozzon. Paulus Carolina nem sokkal később Kereki faluban is létrehozott egy hasonló intézményt.599 A két intézmény sikeresen működött, de 1888-ban a Bálványosban lévő kisdedóvót az alapító bezáratta, mert a dajka hibájából meghalt egy gyermek; ugyanakkor a jegyző és a földbirtokos asszony között megromlott a kapcsolat.600 Híre-597 Csorba (1857): 144-145.

598 Budapesti Hírlap, 1856. január 8.

599 Somogyi Hírlap, 1991. május 13.

600 Néptanítók Lapja, 1888. január 7.; Pesti Hírlap, 1892. február 7.

131