Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében

tői, gróf Festetics Miklóstól is, s említettük már korábban Nagybajom és kör­nyékén visszavásárolt földjeit. Testvére, Festetics II. Lajos élete vége felé a szi­getvári birtok eladásával párhuzamosan vette meg a Csehországban élő gróf Somssich János csertői uradalmát, ahol aztán 1836-ban kastélyt is épített (az eset ilyeténképpen felfogható egy birtokcserének is).79 Széchényi Ferenc gróf a 18-19. század fordulóján számos, kisebb-nagyobb földet vásárolt Somogybán. A somogyi főispán 1806-ban Lellén és az attól délre lévő Bozótosban (a ma Nagyberek keleti része) megvette Majthényi báró földjét (3381 hold), amit össze tudott kapcsolni a birtokában lévő szomszé­dos Látránnyal. Lelle (vagy régiesen Lölle) birtoklása sokat változott az idők során. Hajdan a Lengyel család birtoka volt, majd 1725-ben egy családi osztoz­kodás Lengyel Krisztinának juttatta, akinek Pongrácz Istvántól öt lánya szüle­tett. A földek négyötöde a beházasodott Majthényi-ághoz került, és a 19. szá­zad elejéig náluk is maradt. Egyötöde viszont Mérey-ágon öröklődött, amit aztán a résztulajdonosok szétapróztak (jutott belőle a Spissich, a Somogyi, az Oliver, a Szalay és más családoknak is).80 Nem tartott azonban sokáig Széché­nyi gróf lellei birtoklása sem, mert a halála után egy évvel fia, Pál eladta Lellét és Látrányt jeszeniczei Jankovich Xavér Ferencnek, majd annak 1843. évi halá­lát követően pribéri Jankovich László lett a birtokos. Széchényi gróf 1810-ben a tarródházi Kiss Teréz kezére jutott lengyeltóti uradalomból is vásárolt,81 majd pedig Lengyel-Buzsák egy részéhez is hozzájutott. Széchenyi István gróf már említett esetéhez most csak annyit tennénk hozzá, hogy Pál és Lajos megosz­tozott István birtokán, így Lajosnak 95 000, míg Pálnak 80 000 holdas birtoka lett Somogybán.82 Pál gróf somogyi birtokirányítási központja Marcaliba, míg Lajos grófé Felsősegesdre került, bár a tulajdonosok élete a birodalmi arisztok­rácia modelljéhez igazodott, s nem a dél-dunántúli szokásokhoz. A gróf Zichy család több ágán is nagy „birtokgyűjtögetők” jelentek meg. Zichy József kamarásnak 1806-ban két uradalma volt Somogybán a 2900 hol­das zákányi, illetve a 6000 holdas nágocsi központú. A zákányi uradalom az idők során kezdett kibővülni: a gróf megvette a szomszédos Surdot, ami­vel 7000 holdassá vált birtoka. Halála után az uradalom gróf Zichy Domo­kos Veszprém megyei főispáné lett, aki tovább bővítette azt: 1844-ben meg­vette az uradalom melletti Őrtilost és Porrogszentpál egy részét a Szalay csa­ládtól, majd pedig gróf Széchényi Páltól annak zákányi és gyékényesi birtokré­szét. (A szerződést 1845. december 20-án írták alá.)83 Ezzel már egy tekintélyes méretű, egy tagban lévő, mintegy 11 000 holdas uradalmat sikerült létrehoz­nia. Tapasztalt birtokvásárló volt a família czifferi ágán gróf Zichy Károly is, aki 1832-1844 között apósa (gróf Batthyány Nepomuk János, Torontál megye 79 Vasdényey (1922): 13. 80 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 282. és Ö 283. 81 Széchenyi (1933): 119. 82 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 273. 83 MNL OL A 57. Kancelláriai Levéltár. Libri regii. 67. kötet, 614-615. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom