Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében
tői, gróf Festetics Miklóstól is, s említettük már korábban Nagybajom és környékén visszavásárolt földjeit. Testvére, Festetics II. Lajos élete vége felé a szigetvári birtok eladásával párhuzamosan vette meg a Csehországban élő gróf Somssich János csertői uradalmát, ahol aztán 1836-ban kastélyt is épített (az eset ilyeténképpen felfogható egy birtokcserének is).79 Széchényi Ferenc gróf a 18-19. század fordulóján számos, kisebb-nagyobb földet vásárolt Somogybán. A somogyi főispán 1806-ban Lellén és az attól délre lévő Bozótosban (a ma Nagyberek keleti része) megvette Majthényi báró földjét (3381 hold), amit össze tudott kapcsolni a birtokában lévő szomszédos Látránnyal. Lelle (vagy régiesen Lölle) birtoklása sokat változott az idők során. Hajdan a Lengyel család birtoka volt, majd 1725-ben egy családi osztozkodás Lengyel Krisztinának juttatta, akinek Pongrácz Istvántól öt lánya született. A földek négyötöde a beházasodott Majthényi-ághoz került, és a 19. század elejéig náluk is maradt. Egyötöde viszont Mérey-ágon öröklődött, amit aztán a résztulajdonosok szétapróztak (jutott belőle a Spissich, a Somogyi, az Oliver, a Szalay és más családoknak is).80 Nem tartott azonban sokáig Széchényi gróf lellei birtoklása sem, mert a halála után egy évvel fia, Pál eladta Lellét és Látrányt jeszeniczei Jankovich Xavér Ferencnek, majd annak 1843. évi halálát követően pribéri Jankovich László lett a birtokos. Széchényi gróf 1810-ben a tarródházi Kiss Teréz kezére jutott lengyeltóti uradalomból is vásárolt,81 majd pedig Lengyel-Buzsák egy részéhez is hozzájutott. Széchenyi István gróf már említett esetéhez most csak annyit tennénk hozzá, hogy Pál és Lajos megosztozott István birtokán, így Lajosnak 95 000, míg Pálnak 80 000 holdas birtoka lett Somogybán.82 Pál gróf somogyi birtokirányítási központja Marcaliba, míg Lajos grófé Felsősegesdre került, bár a tulajdonosok élete a birodalmi arisztokrácia modelljéhez igazodott, s nem a dél-dunántúli szokásokhoz. A gróf Zichy család több ágán is nagy „birtokgyűjtögetők” jelentek meg. Zichy József kamarásnak 1806-ban két uradalma volt Somogybán a 2900 holdas zákányi, illetve a 6000 holdas nágocsi központú. A zákányi uradalom az idők során kezdett kibővülni: a gróf megvette a szomszédos Surdot, amivel 7000 holdassá vált birtoka. Halála után az uradalom gróf Zichy Domokos Veszprém megyei főispáné lett, aki tovább bővítette azt: 1844-ben megvette az uradalom melletti Őrtilost és Porrogszentpál egy részét a Szalay családtól, majd pedig gróf Széchényi Páltól annak zákányi és gyékényesi birtokrészét. (A szerződést 1845. december 20-án írták alá.)83 Ezzel már egy tekintélyes méretű, egy tagban lévő, mintegy 11 000 holdas uradalmat sikerült létrehoznia. Tapasztalt birtokvásárló volt a família czifferi ágán gróf Zichy Károly is, aki 1832-1844 között apósa (gróf Batthyány Nepomuk János, Torontál megye 79 Vasdényey (1922): 13. 80 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 282. és Ö 283. 81 Széchenyi (1933): 119. 82 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 273. 83 MNL OL A 57. Kancelláriai Levéltár. Libri regii. 67. kötet, 614-615. 24
